Fotó: Mediafax
2010. február 08., 09:292010. február 08., 09:29
A rendelet értelmében februártól kezdődően a nehéz helyzetben levő cégeknek nem kell feltétlenül elbocsátaniuk ideiglenesen feleslegessé vált alkalmazottaikat, hanem vállalaton belüli munkanélküli státusba helyezhetik őket.
Ebben az esetben az alkalmazott három hónapon keresztül alapfizetésének 75 százalékát kapja, s valamennyi társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését átvállalja az állam. A vállalaton belüli munkanélküliek bére után nem kell majd jövedelemadót fizetni.
„Azért döntöttünk ezen intézkedés meghozatala mellett, mert 2010 első félévében nagyon nehéz lesz a gazdasági helyzet, s támogatni akarjuk a cégeket abban, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, ezáltal az embereknek legyen munkájuk, hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel vészeljük át ezt az időszakot” – jelentette ki Emil Boc. A kormányfő várakozásai szerint az intézkedéssel 200 ezer munkahelyet fognak megmenteni.
200 ezer haszonélvezővel számolva, a három hónapos vállalaton belüli munkanélküliség 493 millió lejjel fogja megterhelni az államkasszát, mondta a kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter. Néhány óra múlva a kormány sajtóközleményt adott ki, melynek értelmében a vállalaton belüli munkanélküliség költségei csupán 439 millió lejt tesznek ki.
Abban az esetben, ha a 200 ezer állás megszűnne, és az alkalmazottaknak hat hónapon keresztül munkanélküli-segélyt kellene folyósítani, az államkasszát terhelő költségek 900 millió lejt tennének ki, hangsúlyozta Mihai Şeitan. A miniszter véleménye szerint a vállalaton belüli munkanélküliséggel mindegyik fél jól jár: az állam kevesebbet költ, az alkalmazott megkapja a bérét, a vállalat pedig megőrzi a szakembereit, akiket újra munkába tud állítani, ha javulnak a gazdasági feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok