Fotó: Mediafax
2010. február 08., 09:292010. február 08., 09:29
A rendelet értelmében februártól kezdődően a nehéz helyzetben levő cégeknek nem kell feltétlenül elbocsátaniuk ideiglenesen feleslegessé vált alkalmazottaikat, hanem vállalaton belüli munkanélküli státusba helyezhetik őket.
Ebben az esetben az alkalmazott három hónapon keresztül alapfizetésének 75 százalékát kapja, s valamennyi társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését átvállalja az állam. A vállalaton belüli munkanélküliek bére után nem kell majd jövedelemadót fizetni.
„Azért döntöttünk ezen intézkedés meghozatala mellett, mert 2010 első félévében nagyon nehéz lesz a gazdasági helyzet, s támogatni akarjuk a cégeket abban, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, ezáltal az embereknek legyen munkájuk, hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel vészeljük át ezt az időszakot” – jelentette ki Emil Boc. A kormányfő várakozásai szerint az intézkedéssel 200 ezer munkahelyet fognak megmenteni.
200 ezer haszonélvezővel számolva, a három hónapos vállalaton belüli munkanélküliség 493 millió lejjel fogja megterhelni az államkasszát, mondta a kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter. Néhány óra múlva a kormány sajtóközleményt adott ki, melynek értelmében a vállalaton belüli munkanélküliség költségei csupán 439 millió lejt tesznek ki.
Abban az esetben, ha a 200 ezer állás megszűnne, és az alkalmazottaknak hat hónapon keresztül munkanélküli-segélyt kellene folyósítani, az államkasszát terhelő költségek 900 millió lejt tennének ki, hangsúlyozta Mihai Şeitan. A miniszter véleménye szerint a vállalaton belüli munkanélküliséggel mindegyik fél jól jár: az állam kevesebbet költ, az alkalmazott megkapja a bérét, a vállalat pedig megőrzi a szakembereit, akiket újra munkába tud állítani, ha javulnak a gazdasági feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok