Fotó: Mediafax
2010. február 08., 09:292010. február 08., 09:29
A rendelet értelmében februártól kezdődően a nehéz helyzetben levő cégeknek nem kell feltétlenül elbocsátaniuk ideiglenesen feleslegessé vált alkalmazottaikat, hanem vállalaton belüli munkanélküli státusba helyezhetik őket.
Ebben az esetben az alkalmazott három hónapon keresztül alapfizetésének 75 százalékát kapja, s valamennyi társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését átvállalja az állam. A vállalaton belüli munkanélküliek bére után nem kell majd jövedelemadót fizetni.
„Azért döntöttünk ezen intézkedés meghozatala mellett, mert 2010 első félévében nagyon nehéz lesz a gazdasági helyzet, s támogatni akarjuk a cégeket abban, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, ezáltal az embereknek legyen munkájuk, hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel vészeljük át ezt az időszakot” – jelentette ki Emil Boc. A kormányfő várakozásai szerint az intézkedéssel 200 ezer munkahelyet fognak megmenteni.
200 ezer haszonélvezővel számolva, a három hónapos vállalaton belüli munkanélküliség 493 millió lejjel fogja megterhelni az államkasszát, mondta a kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter. Néhány óra múlva a kormány sajtóközleményt adott ki, melynek értelmében a vállalaton belüli munkanélküliség költségei csupán 439 millió lejt tesznek ki.
Abban az esetben, ha a 200 ezer állás megszűnne, és az alkalmazottaknak hat hónapon keresztül munkanélküli-segélyt kellene folyósítani, az államkasszát terhelő költségek 900 millió lejt tennének ki, hangsúlyozta Mihai Şeitan. A miniszter véleménye szerint a vállalaton belüli munkanélküliséggel mindegyik fél jól jár: az állam kevesebbet költ, az alkalmazott megkapja a bérét, a vállalat pedig megőrzi a szakembereit, akiket újra munkába tud állítani, ha javulnak a gazdasági feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
Idén januárban a nyers adatok szerint 9,1 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 6,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2025 első hónapjához képest.
Ha az iráni konfliktus kirobbanása óta látottaknál enyhébben, de szerdán is emelte üzemanyagárait Romániai legkiterjedtebb töltőállomás-hálózatával rendelkező Petrom.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok