Fotó: Mediafax
2010. február 08., 09:292010. február 08., 09:29
A rendelet értelmében februártól kezdődően a nehéz helyzetben levő cégeknek nem kell feltétlenül elbocsátaniuk ideiglenesen feleslegessé vált alkalmazottaikat, hanem vállalaton belüli munkanélküli státusba helyezhetik őket.
Ebben az esetben az alkalmazott három hónapon keresztül alapfizetésének 75 százalékát kapja, s valamennyi társadalombiztosítási hozzájárulás fizetését átvállalja az állam. A vállalaton belüli munkanélküliek bére után nem kell majd jövedelemadót fizetni.
„Azért döntöttünk ezen intézkedés meghozatala mellett, mert 2010 első félévében nagyon nehéz lesz a gazdasági helyzet, s támogatni akarjuk a cégeket abban, hogy meg tudják őrizni a munkahelyeket, ezáltal az embereknek legyen munkájuk, hogy minél hamarabb és a lehető legkisebb költséggel vészeljük át ezt az időszakot” – jelentette ki Emil Boc. A kormányfő várakozásai szerint az intézkedéssel 200 ezer munkahelyet fognak megmenteni.
200 ezer haszonélvezővel számolva, a három hónapos vállalaton belüli munkanélküliség 493 millió lejjel fogja megterhelni az államkasszát, mondta a kormányülést követően Mihai Şeitan munkaügyi miniszter. Néhány óra múlva a kormány sajtóközleményt adott ki, melynek értelmében a vállalaton belüli munkanélküliség költségei csupán 439 millió lejt tesznek ki.
Abban az esetben, ha a 200 ezer állás megszűnne, és az alkalmazottaknak hat hónapon keresztül munkanélküli-segélyt kellene folyósítani, az államkasszát terhelő költségek 900 millió lejt tennének ki, hangsúlyozta Mihai Şeitan. A miniszter véleménye szerint a vállalaton belüli munkanélküliséggel mindegyik fél jól jár: az állam kevesebbet költ, az alkalmazott megkapja a bérét, a vállalat pedig megőrzi a szakembereit, akiket újra munkába tud állítani, ha javulnak a gazdasági feltételek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok