Ajánlások. Az IMF szerint Romániának fel kellene hagynia az egykulcsos jövedelemadó alkalmazásával
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át. Teljes körű végrehajtása esetén a csomag 2025-ben a GDP legalább 1,2 százalékát kitevő bevételt generálhatna – állítja az IMF a pénteken közzétett ajánlásban.
2025. június 06., 11:412025. június 06., 11:41
Az IMF jelentése szerint Románia középtávú költségvetési terve a költségvetési hiány fokozatos csökkentését irányozza elő a GDP 7 százalékára 2025-ben és 3 százalékára (vagy az alá) 2031-re.
(Mint ismeretes, a 2024-es költségvetési hiány 9,3 százalékos volt).
Az IMF technikai segítségnyújtása olyan adóreform-csomagot javasol, amely növeli a bevételeket, javítja a munkavállalás ösztönzését, fenntartja a tőkebefektetések vonzerejét, és bezárja a visszaélésszerű adóoptimalizálás kiskapuit.
A munka adóterheinek csökkentése érdekében a legtöbb adófizető számára jelentősen csökkenteni vagy kellene – vagy egyenesen meg kellene szüntetni – az egészségbiztosítási járulékot.
Az alacsony jövedelmekre nehezedő adóterheket – amennyiben van mozgástér – nagyvonalúbb leírásokkal vagy egy munkajuttatási program bevezetésével kell enyhíteni.
A nyugdíjjárulékokat vagy nem kellene többé leírhatóvá tenni, vagy a nyugdíjjövedelmeket meg kellene adóztatni.
Ez növelné a bevételeket, csökkentené az arbitrázs lehetőségét és javítaná a rendszer progresszivitását.
Az ingatlanadóval kapcsolatos fő ajánlások a következők:
A társasági jövedelemadóval kapcsolatban a szponzorálásra vonatkozó adójóváírás eltörlését és az újrabefektetett nyereségre vonatkozó adómentesség felváltását javasolják egy legfeljebb 50 százalékos adójóváírással a minősített beruházások esetében, amelynek felső határa a társasági adókötelezettség 10 százaléka.
A K+F adókedvezményt visszatérítendő adójóváírásként kell átalakítani.
Végezetül a mikrovállalkozási rendszer adókedvezményes jövedelemhatárát jelentősen csökkenteni kell a jelenlegi 500 000 euróról, lehetőleg harmonizálva azt az áfaregisztrációs küszöbbel (88 500 euró).
– az emelést fokozatosan is végre lehet hajtani, hogy a fogyasztói árakra gyakorolt hatást tompítani lehessen.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Az IMF szerint az általános áfakulcsot is meg kell emelni 19 százalékról 2025-ben legalább 20 százalékra, majd ezt követően 21 százalékra, megközelítve ezzel az EU 22 százalékos
A fosszilis tüzelőanyagok inflációval kiigazított jövedéki adóját fokozatosan az optimális szintek felé kell emelni. A szén-dioxid-adó kiegészítést olyan programoknak kell kísérniük, mint például a célzott készpénzátutalások, amelyek megvédik az alacsony jövedelmű háztartásokat az energiaár-sokkok hatásaitól.
A jelentés emlékeztet: Románia rövid távon megállapodott az Európai Bizottsággal (nem részletezett) adóreformok elfogadásáról, hogy 2025-ben a GDP 1,1 százalékával növelje a bevételeket.
A jelentés megállapítja, hogy a pénzügyminiszter által kért IMF-es technikai segítségnyújtás olyan adóreform-csomagot javasol, amelynek célja a bevételek mobilizálása, a munka ösztönzésének javítása, a tőkebefektetések vonzerejének megőrzése és a visszaélésszerű adóoptimalizálás kiskapuinak megszüntetése.
A költségvetési hiány jelentette nyomás által indokolt intézkedések sora nem korlátozódik az uniós források megszerzéséhez szükséges minimális kiigazításokra, hanem lehetőséget kínál Románia számára, hogy fontos strukturális javításokat hajtson végre adópolitikájában, nevezetesen az adóterheknek a kötelező társadalombiztosítási járulékokról a fogyasztásra és a jövedelemadóra való áthelyezésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!