
Ajánlások. Az IMF szerint Romániának fel kellene hagynia az egykulcsos jövedelemadó alkalmazásával
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át. Teljes körű végrehajtása esetén a csomag 2025-ben a GDP legalább 1,2 százalékát kitevő bevételt generálhatna – állítja az IMF a pénteken közzétett ajánlásban.
2025. június 06., 11:412025. június 06., 11:41
Az IMF jelentése szerint Románia középtávú költségvetési terve a költségvetési hiány fokozatos csökkentését irányozza elő a GDP 7 százalékára 2025-ben és 3 százalékára (vagy az alá) 2031-re.
(Mint ismeretes, a 2024-es költségvetési hiány 9,3 százalékos volt).
Az IMF technikai segítségnyújtása olyan adóreform-csomagot javasol, amely növeli a bevételeket, javítja a munkavállalás ösztönzését, fenntartja a tőkebefektetések vonzerejét, és bezárja a visszaélésszerű adóoptimalizálás kiskapuit.
A munka adóterheinek csökkentése érdekében a legtöbb adófizető számára jelentősen csökkenteni vagy kellene – vagy egyenesen meg kellene szüntetni – az egészségbiztosítási járulékot.
Az alacsony jövedelmekre nehezedő adóterheket – amennyiben van mozgástér – nagyvonalúbb leírásokkal vagy egy munkajuttatási program bevezetésével kell enyhíteni.
A nyugdíjjárulékokat vagy nem kellene többé leírhatóvá tenni, vagy a nyugdíjjövedelmeket meg kellene adóztatni.
Ez növelné a bevételeket, csökkentené az arbitrázs lehetőségét és javítaná a rendszer progresszivitását.
Az ingatlanadóval kapcsolatos fő ajánlások a következők:
A társasági jövedelemadóval kapcsolatban a szponzorálásra vonatkozó adójóváírás eltörlését és az újrabefektetett nyereségre vonatkozó adómentesség felváltását javasolják egy legfeljebb 50 százalékos adójóváírással a minősített beruházások esetében, amelynek felső határa a társasági adókötelezettség 10 százaléka.
A K+F adókedvezményt visszatérítendő adójóváírásként kell átalakítani.
Végezetül a mikrovállalkozási rendszer adókedvezményes jövedelemhatárát jelentősen csökkenteni kell a jelenlegi 500 000 euróról, lehetőleg harmonizálva azt az áfaregisztrációs küszöbbel (88 500 euró).
– az emelést fokozatosan is végre lehet hajtani, hogy a fogyasztói árakra gyakorolt hatást tompítani lehessen.

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Az IMF szerint az általános áfakulcsot is meg kell emelni 19 százalékról 2025-ben legalább 20 százalékra, majd ezt követően 21 százalékra, megközelítve ezzel az EU 22 százalékos
A fosszilis tüzelőanyagok inflációval kiigazított jövedéki adóját fokozatosan az optimális szintek felé kell emelni. A szén-dioxid-adó kiegészítést olyan programoknak kell kísérniük, mint például a célzott készpénzátutalások, amelyek megvédik az alacsony jövedelmű háztartásokat az energiaár-sokkok hatásaitól.
A jelentés emlékeztet: Románia rövid távon megállapodott az Európai Bizottsággal (nem részletezett) adóreformok elfogadásáról, hogy 2025-ben a GDP 1,1 százalékával növelje a bevételeket.
A jelentés megállapítja, hogy a pénzügyminiszter által kért IMF-es technikai segítségnyújtás olyan adóreform-csomagot javasol, amelynek célja a bevételek mobilizálása, a munka ösztönzésének javítása, a tőkebefektetések vonzerejének megőrzése és a visszaélésszerű adóoptimalizálás kiskapuinak megszüntetése.
A költségvetési hiány jelentette nyomás által indokolt intézkedések sora nem korlátozódik az uniós források megszerzéséhez szükséges minimális kiigazításokra, hanem lehetőséget kínál Románia számára, hogy fontos strukturális javításokat hajtson végre adópolitikájában, nevezetesen az adóterheknek a kötelező társadalombiztosítási járulékokról a fogyasztásra és a jövedelemadóra való áthelyezésével.
Az idei első negyedévben a nyers adatok szerint 1,2 százalékkal csökkent Románia bruttó hazai terméke (GDP) a múlt év azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A repce iránt mutatkozik jelenleg a legerősebb kereslet az olajosnövény-piacokon. A biodízelgyártás növekvő alapanyagigénye, az energiapiacok bizonytalansága és a szűkös globális készletek együttesen magas árszintre emelték a repce jegyzését.
Az elmúlt évek drágulásai radikálisan megváltoztatták számos romániai család költségvetését. Mutatjuk, hogy elemzők szerint mekkora jövedelemre lenne szükség ahhoz, hogy tisztességes életet élhessünk anélkül, hogy állandóan a pénz miatt kellene aggódni.
Románia-szerte több ezer adóhatósági alkalmazott szüntette be csütörtök reggel a munkát. Tiltakozások vannak a nyugdíjhivataloknál, de a bíróságokon is.
Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia hatékony intézkedéseket tett a túlzott költségvetési hiány korrekciója felé.
Megszavazta szerdán a képviselőház mezőgazdasági bizottsága az alapélelmiszerek árréskorlátozásának meghosszabbítását az év végéig – adta hírül Facebook-oldalán Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A tonhal, a szardínia, a görög joghurt és a növényi tej a bevásárlókosár új sztárjai. A közösségi médiában megjelenő trendek egyre nagyobb hatással vannak a romániai fogyasztók étkezési szokásaira is.
Olyan erdélyi repülőtér is akad, ahol az elmúlt időszakban a járatlemondások aránya a tavalyi több mint nyolcvanszorosára nőtt, és ez nem csak romániai jelenség.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) rontotta a román gazdaság idei teljesítményére vonatkozó előrejelzését: a februárban valószínűsített 1,2 százalékos növekedés helyett most 0,2 százalékos visszaesést vár.
Közel 200 millió eurós szerződést köt a kormány a nagyváradi üzletember, Teszári Zoltán érdekeltségébe tartozó Digi Communications távközlési cég az európai uniós haderő-fejlesztési program (SAFE) keretében.
szóljon hozzá!