2010. október 21., 10:072010. október 21., 10:07
Franks tegnap leszögezte, a jelenleg 600 lejes minimálbér emelése eltántorítaná a munkáltatókat az újabb alkalmazásoktól, ezért a hatóságoknak elővigyázatosnak kell lenniük egy ilyen jellegű döntés meghozatalakor, s meg kell vizsgálni az intézkedés valamennyi lehetséges következményét. Az IMF-delegáció vezetője ugyanakkor felrótta a kormánynak, hogy tovább késik az egységes bérezési és nyugdíjtörvény elfogadása, viszont hozzátette, bízik abban, hogy még be lehet hozni ezt a csúszást. Mihai Tănăsescu, Románia IMF-képviselője, aki szintén részt vesz valamennyi tanácskozáson, arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a bérezési törvényt október végéig el kell fogadni. A nyugdíjtörvény kapcsán Tănăsescu úgy nyilatkozott, hogy ezt újból át kell nézni, azonban reményét fejezte ki, hogy ezt is minél hamarabb elfogadja a parlament.
„Egyelőre elég jók a román gazdaság alakulását illusztráló adatok, azonban még csak most kezdtük el a vizsgálódást” – közölte Franks. A hiánycél kapcsán pedig úgy vélekedett, első ránézésre tartható a 2011-re előirányzott 4,4 százalékos GDP-arányos deficit. Arra az újságírói kérdésre, miszerint van-e esély a hiánycél növelésére, Mihai Tănăsescu leszögezte: „A román hatóságokkal folytatott tárgyalásokon 2011-re 4,4 százalékos deficitben állapodtunk meg”. A sajtósok annak kapcsán faggatták a szakembert, hogy a hét elején Adriean Videanu, a PDL alelnöke úgy nyilatkozott, a társadalombiztosítási hozzájárulások 3 százalékos, illetve az egységes adókulcs 4 százalékos csökkentése, illetve a 700 lejes minimálbér miatt keletkező hiányt vagy a beruházásokra elkülönített pénzalapokból lehet finanszírozni, vagy 4,8 százalékosra kell emelni a deficitcélt.
A tegnapi nap folyamán a Valutaalap, a Világbank, valamint az Európai Bizottság küldöttsége Ioan-Nelu Botiş munkaügyi miniszterrel találkozott. A szaktárcavezető a megbeszélést követően úgy nyilatkozott, egy „szigorúan szakmai” tanácskozás volt, amelyen egyebek mellett az egységes bérezési és a nyugdíjtörvény került szóba. Botiş közölte, a nemzetközi szervek képviselőivel abban állapodtak meg, hogy a bérezési jogszabályt a jövő heti kormányülésen vitatja meg a kabinet, míg a nyugdíjtörvény elfogadása teljes mértékben a parlament hatásköre.
Az UGIR-1903 munkáltatói szövetség elnöke, Cezar Corâci az IMF-látogatás kapcsán tegnap úgy nyilatkozott, a kormánynak több gazdasági mutató alakulását is módosítania kell a november elsejéig tartó tárgyalássorozat során, ugyanis a korábban megállapított szintek nem fenntarthatók, szerinte kizárt az, hogy jövőre 4,4 százalékos legyen a költségvetési hiány. „Idén az első hét hónap alatt a gazdaság 3,9 százalékkal esett vissza, nem pedig 1,5-2 százalékkal, mint ahogyan azt korábban az IMF-fel közösen megállapították” – mutat rá a munkáltatói szövetség elnöke.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.