Mélyül a szakadék a szegények és gazdagok között
Fotó: Haáz Vince
A romániai lakosság egynegyede napi 5,5 dollárból él, miközben egyre mélyül a szakadék a szegények és a gazdagok között.
2018. október 31., 11:042018. október 31., 11:04
2018. október 31., 12:232018. október 31., 12:23
Egyre mélyül a szegények és a gazdagok közötti szakadék Romániában, ahol a gazdasági növekedés nagy része a fogyasztásból származik, nem pedig az infrastrukturális beruházásokból – értékelte az itteni helyzetet, egy a Business Review által szervezett konferencián Thomas Lubeck, a Világbank keretében működő Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) a Közép- és Délkelet-Európáért felelős regionális igazgatója.
„El kell ismernünk, hogy a kormány illemtudóan viselkedett a 2008-ban elkezdődött válság kezelésében. Azóta 3–4 százalékos volt a gazdaság átlagos növekedése. Az európai szabványokkal mérve ez jó arány. Mint bizonyára sokan tudják, a bővülés nagy része a fogyasztásba történt befektetésből származik, ami messze vitte a beruházásokat az infrastruktúra területétől. A magánszféra dinamikus ma, de még nagyon koncentrált” – fogalmazott a szakember. Kijelentését számokkal alátámasztva leszögezte: a Romániában működő nagyvállalatok 1 százaléka hozza a bevételek 67 százalékát, míg például Csehországban ez az arány 51 százalékos.
Thomas Lubeck beszélt ugyanakkor a társadalom megosztottságáról is.
– mutatott rá a világbanki illetékes.
Meglátása szerint az adótörvénykönyv gyakori módosításai továbbra is gondot jelentenek, mint ahogy a megfelelő közúti infrastruktúra hiánya is. Éppen ezért ígéretet tett arra, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), valamint az Európai Befektetési Bank szakértőivel vállvetve próbálnak együttműködni a bukaresti kormánnyal a helyzet orvoslása érdekében. Mint rámutatott,
„Bűn az asztalon hagyni az olcsó pénzt. Fel kellene azt használni, ez a prioritás” – szögezte le Thomas Lubeck.
Amint arról beszámoltunk, Corina Creţu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős román biztosa hétfőn rótta fel a romániai hatóságoknak, hogy mintegy kétmilliárd eurónyi rendelkezésre álló európai uniós pénzalapot veszített el Románia, amit a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére lehetett volna fordítani, mivel nem hívta le azt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!