
„Bukaresttől Budapestig a székelyekről, a székely ízekről és a székely hagyományokról szólt minden” – fogalmazta meg Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a Facebook közösségi oldalon közzétett bejegyzésében, miután a hét végén a magyar és a román fővárosban is bemutatkozott a Székelyföld.
2016. május 09., 15:592016. május 09., 15:59
2016. május 09., 16:022016. május 09., 16:02
A Székelyek Bukaresti Vásárán a Székelyföldről, a román–magyar párbeszéd lehetőségeiről szerveztek tanácskozást, amelyen részt vett Francois Saint-Paul francia és Zákonyi Botond magyar nagykövet, Sorin Sergiu Chelmu kormányfőtitkár, Hegedüs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, volt kulturális miniszter, Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke, valamint több államtitkár és egyetemi oktató is.
A megbeszélésen arra a következtetésre jutottak, hogy politikai szinten nagy szükség van a közvetlen interetnikus kapcsolatokra, ahol a különböző nemzetiségekhez tartozók közvetlenül szerezhetnek ismereteket egymásról. A tanácskozáson részt vevő intézmények képviselői megígérték, hogy támogatják a hasonló rendezvényeket, bár ezeknek szerintük ennél is szélesebb nyilvánosságot kellene kapniuk a román fővárosban. Az is megfogalmazódott, hogy – a többi európai országhoz hasonlóan – Romániában is nagyobb összegeket kellene szánni a kulturális rendezvényekre, hiszen akkor szélesebb keretek között lehetne az interetnikus közeledést könnyítő rendezvényeket is megszervezni.
Amint arról korábban beszámoltunk, Sepsiszentgyörgy önkormányzata a bukaresti Közpolitikai Intézettel közösen pályázott, és a Norvég Alaptól 560 ezer lejt hívtak le a Székely hagyományok – betekintés a romániai székelység kultúrájába című projekt megvalósítására, és ennek keretén belül szervezték a hétvégén a Székelyek Bukaresti Vásárát. A rendezvénynek nem titkolt célja volt, hogy megváltoztassa a bukarestieknek a Székelyfölddel, a székely emberekkel kapcsolatos előítéleit, amelyeket gyakran a hírtelevíziók műsorai alapján alkotnak.
Antal Árpád beszámolója szerint a bukarestiek nagy érdeklődéssel, kíváncsisággal és nyitottsággal fogadták a vásárt, ahol közel negyven kézműves és népművész tartott bemutatót, árulta a portékáját, és egyúttal bemutatták a Sepsiszentgyörgy környéki székely hagyományokat, népi mesterségeket feltérképező háromnyelvű monográfiát és dokumentumfilmet.
Eközben a Budapesten megszervezett II. Székely Fesztiválon a székelyföldi gyógyturizmus kapott kiemelt szerepet, ebben a témában szerveztek szakmai konferenciát, de egyúttal a székely kultúra, gasztronómia, és a kézművesek is bemutatkoztak a Székely Szeretetszolgálat Alapítvány által kezdeményezett és szervezett rendezvényen. A fesztiválon mind a három székely megye képvisletette magát, ám az idei kiemelt vendég Háromszék volt, mint a „kúriák és mofetták földje”.
„Azért vagyunk itt, hogy a székelyföldi látogatáshoz csalogatókkal szolgáljunk. Nem csak a megszokott, archaikus, népi elemekkel, nem csak székely táncosokkal, népi mesterségekkel – amit nem csak megcsodálni lehet, hanem ki is próbálni –, de a jövő Székelyföldjét is elhoztuk, a gyógyulni, gyógyfürdőzni, pihenni vágyóknak ajánlunk mofettákat, jófajta borvizet a megyei önkormányzat és a hozzátartozó Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Vadon Egyesület, az Aquasic Közösségek Közti Társulás jóvoltából” – hangsúlyozta Tamás Sándor. A Kovászna megyei önkormányzat elnöke a gyógyító hatású lábáztatókat, a sokízű borvizeket, szálláshelyként többek között a nemesi kúriákat ajánlotta a budapestieknek.
Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke eközben annak fontosságáról beszélt, hogy lehetőséget teremtenek a Kárpát-medence és a teljes magyar közösség értékeinek bemutatkozására, mert „a kulturális és gazdasági értékek össze tudnak kötni”. „Ez a rendezvény mérföldkő a székelység történetében, – a Székelység története könyvet itt is megvásárolhatják –, de ugyanakkor egy nagyon fontos lépés a nemzet újraegyesítésének folyamatában” – hangsúlyozta Borboly Csaba.
Láng Zsolt, a fesztiválnak helyt adó II. kerület polgármestere beszédében egyebek mellett arra is kitért, hogy már működik náluk a Székely ízek boltja, a Tintakör könyvesbolt, ahol erdélyi írók könyveit mutatják be, ezekkel pedig „folyamatosan nyithatunk egymás felé”. Varga Mihály magyar nemzetgazdasági miniszter, a fesztivál fővédnöke pedig úgy fogalmazott „a vszékely bölcsesség, tudás, a sokévi vendégszeretet viszonzása a fesztivál”.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!