Több atom- és biomassza-energiát termelne Románia

A főosztály beszámolója szerint az atomenergia fejlesztése elengedhetetlen az üvegház hatású gázkibocsátás visszaszorítására vonatkozó európai szabványok eléréséhez. A Răzvan Nicolescu tárca nélküli miniszter által vezetett hivatal márciusban bocsátotta közvitára a stratégia-tervezetet, a konzultáció első szakaszának lezárásával pedig számos konkrét cél fogalmazódott meg az energetikai fejlesztések kapcsán.

„Rendkívül fontos, hogy a rendelkezésünkre álló energiaforrásokat kiegyensúlyozott arányban használjuk fel. Románia a következő években jelentősen növelheti energetikai függetlenségét, 2020-ig akár a teljes önellátás is megvalósulhat, főként a fekete-tengeri földgáz- és kőolajtartalékoknak köszönhetően” – hívta fel a figyelmet a minisztériumi főosztály közleményében.

Nem kell több szél- és napenergiapark

A közvita egy másik következtetése, hogy az országnak a 2014–2020-as időszakban „körültekintően kell kezelnie” a megújuló energiaforrások terén megvalósítandó beruházásokat, az elmúlt időszakban ugyanis túl gyors ütemben zajlott a szél- és napenergia-projektek fejlesztése, emiatt a rendszer fenntarthatatlanná vált.

A hivatal indoklása szerint a további energiaparkok kialakítása egyelőre komoly problémát okozna, ezért a kormány inkább azt tekinti prioritásnak, hogy alternatívát találjon a hagyományos üzemanyagokra a szállítási szektor számára.

„Az eddigi egyeztetések és közvita alapján elmondhatjuk, hogy Romániának minden esélye megvan arra, hogy a közeljövőben az energetikai ágazat fontos szereplőjévé váljon a térségben” – olvasható a közleményben. Románia egyébként eddig nem rendelkezett átfogó energetikai stratégiával, a kormány azonban régóta készül a dokumentum megvalósítására.

A biomassza-energia kiaknázásának fontosságát hangsúlyozta Nagy Zoltán, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) igazgatótanácsának tagja, aki egy csütörtöki szakmai konferencián elmondta: Románia számára a biomassza mellett a vízenergia is nagy lehetőségeket rejt.

„A megújuló energiaforrások közül az elmúlt időszakban a piacot a szél- és a napenergia uralta, más tartalékok emiatt indokolatlanul népszerűtlenek. A zöld energia-beruházások támogatására vonatkozó rendszer már 2011 óta létezik, ehhez nagy reményeket fűztünk, de úgy tűnik, hogy az elképzelés buborékot eredményezett, ami hamarosan ki fog pukkadni” – hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán.

Mint kifejtette: a Romániában megvalósított szélenergia-parkok 2500, míg a napelem-telepek 1200 megawatt energia előállítására alkalmasak, ehhez képest elenyésző a biomassza és a vízenergia terén kivitelezett beruházások.

A biomassza-erőművek építését szorgalmazzák

„Az országban működő biomassza-erőművek jelenleg 70 megawatt termelésére alkalmasak, ez kétszeres növekedést jelent a tavalyi év óta, de még így is rendkívül kevés. Egyelőre sajnos nincs igény a piacon az ilyen jellegű beruházásokra” – fogalmazott a szakértő. Mint rámutatott: a befektetőket főként az gátolja, hogy a biomassza erőművek megépítése és fenntartása drágább, mint más alternatív energiatermelők esetében.

Nagy Zoltán azt is elmondta, hogy a zöldenergia-beruházások ösztönzésére 2011-ben kidolgozott rendszer főként a 2008/2020-as törvény előírásai miatt nem működött az elvártaknak megfelelően. „

A támogatási rendszer alapján a megújuló energiát előállító vállalatok a termeléstől függően bizonyos számú zöld bizonylatot kapnak, ezeket pedig a hagyományos energia-szolgáltatóknak meg kell vásárolniuk, hogy bizonyos kvótát elérjenek. A 2020-as törvény alapján viszont míg 2008-ban a teljes fogyasztás 8 százalékát kellett kitennie a zöld energiának, ezt az arányt 2020-ig fokozatosan emelni kell, így egyre több támogatásra van szükség” – magyarázta a szakértő.

A Victor Ponta vezette kormány egyébként emiatt tavaly júniusban csökkentette a megújuló energia szubvencióját azzal, hogy négy évvel elhalasztotta a szél-, nap- és vízenergia előállítását ösztönző zöld tanúsítványok egy részének kifizetését.

Teljesítette Románia a célt

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint Románia 2012-ben a nyolcadik volt a tagállamok közül a felhasznált alternatívenergia-mennyiség tekintetében, amely a teljes bruttó fogyasztás 22,9 százalékát teszi ki. Romániát Svédország (51 százalék), Lettország (35,8 százalék), Finnország (34,3 százalék), Ausztria (32,1 százalék), Dánia (26 százalék), Észtország (25,2 százalék) és Portugália (24,6 százalék) előzte meg.

A legkevesebb megújuló energiát ezzel szemben Málta (1,4 százalék), Luxemburg (3,1 százalék), Nagy-Britannia (4,2 százalék) és Hollandia (4,5 százalék) fogyasztja, míg az EU-s átlag 14 százalék.

Románia egyébként vállalta az EU-val szemben, hogy 2020-ig a teljes fogyasztás 24 százalékát alternatív energiaforrásból biztosítják, az ANRE azonban jelezte, hogy a célt már ez év január elsején teljesítették.