
Az ingatlanközvetítők és a gépjármű-kereskedelemmel foglalkozók szerint a kormány készpénzkifizetés-korlátozásra irányuló elképzelése a feketegazdaság fehérítéséhez csak kis mértékben járulhat hozzá, ugyanakkor fennáll annak a veszélye, hogy a szigorítások miatt csökkennek a befektetések.
2014. január 28., 19:262014. január 28., 19:26
Az általunk megkérdezett közjegyző viszont úgy vélte, érdemes megvizsgálni a tervezett jogszabály előnyeit és hátrányait, s ha az előnyök oldalára billen a mérleg nyelve, ajánlatos bevezetni.
Kijelentését a jogász azzal indokolta, hogy a mostani helyzetben minden eszközt meg kell ragadni a feketegazdaság fékezésére.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány egy olyan rendelkezés bevezetését fontolgatja, amely telek-, ingatlan-, valamint gépjárművásárlás esetén megtiltaná a készpénzben való fizetést függetlenül a vételár összegétől. Azok számára pedig, akik nem tesznek eleget a tervezett jogszabály előírásainak, büntetést helyez kilátásba, ami elérheti akár a kifizetett összeg 20 százalékát is.
Müller Enikő Gabriella szatmárnémeti közjegyző a Krónika megkeresésére elmondta: az adásvételi szerződések megkötése esetén a felek viselik a felelősséget, a megállapodások aláírásakor ők kötelesek nyilatkozni arról, hogy a valós árat tüntették fel. A felértékelésekből következő irányár esetükben mindössze az illetékek összegének kiszámításánál számít, a tényleges árban a felek állapodnak meg.
Hozzátette: érdemes alaposan megvizsgálni, mi lehet a hozadéka a jogszabálynak, azaz hogy a banki illetékek fizetésére vonatkozó kötelezettség milyen következményeket von maga után. Úgy vélte, amennyiben ez nem bizonyul túlságosan megterhelőnek az adásvételekben érintettek számára, érdemes megfontolni a bevezetését, hisz a feketegazdaság felszámolása kívánatos lenne.
Szántai Imre, a szatmárnémeti Santai ingatlanügynökség vezetője eközben kérdésünkre arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint a lakás-, illetve a telekvásárlások esetén a kifizetések körülbelül 70 százaléka történik készpénzben, lényegében csakis azok fizetnek banki átutalással, akik pénzintézetektől felvett hitelt vesznek igénybe. Mint kifejtette, úgy látja, az emberek jelentős része idegenkedik a banki tranzakcióktól. A szakember ugyanakkor úgy ítélte meg, valóban nem kizárt, hogy kis mértékben hozzájárulhat a szigorítás az adócsalások visszaszorításához, azonban – tette hozzá – az, aki feltétlenül el akarja kerülni azt, hogy nyomon követhető legyen a vagyoni helyzete, szerinte a jövőben is talál majd kiskaput.
Kádár Lajos, a szintén szatmári Autosalon K&K gépjármű-kereskedés munkatársa ezzel szemben egyenesen azt mondja, hogy kimondottan hátrányosan érintheti a befektetéseket a banki átutalások igénybevételére kötelező jogszabály. Mint megtudtuk, az autóvásárlók is előszeretettel fizetnek készpénzben, ami Kádár Lajos szerint jelentős mértékben annak tudható be, hogy az emberek nem bíznak a pénzintézetekben.
Ugyanakkor tapasztalatai szerint például Szatmár és Máramaros megyéből rengetegen dolgoznak külföldön, akik rendszerint itthon fektetik be keresetüket. Esetükben főképp más országokban már megadózott jövedelemről van szó, így ha arra kötelezik őket, hogy banki kezelési és átutalási költségeket fizessenek – és ha netalán azt is bevezetnék, hogy effajta tranzakciók után különadót is kell fizetni az államnak –, a szigorítás azt eredményezheti, hogy a vendégmunkások a jövőben nem itthon fektetik be a megtakarításaikat. Kádár úgy vélekedett, az intézkedés révén annyit érhetnek el, hogy a bankok pluszjövedelemhez jutnak, a feketegazdaság visszaszorítását viszont nem segítené jelentős mértékben a tervezett korlátozás.
Amint arról beszámoltunk, a szaktárca átfogó kampányt hirdetett az adócsalás ellen. Daniel Chiţoiu pénzügyminiszter az elmúlt héten beszélt arról, hogy több olyan intézkedésre készülnek a következő hónapokban, amellyel visszaszorítanák a feketegazdaságot, illetve növelnék az államkassza bevételeit. Ezek közé tartozik a készpénzfizetés korlátozása mellett az elektronikus pénztárgépek bevezetése, illetve az a terv, miszerint akár 10 százalékig terjedő kedvezményekben részesülhetnek azok, akik előlegben befizetik adóikat az államkasszába.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
szóljon hozzá!