Késik a biztosítási piac szabályozása

A biztosítási piacért felelős Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) eközben ígéretekkel próbálta nyugtatni a sofőröket, de a hivatal vezetői sokszor ellentmondó, illetve homályos bejelentéseket tettek. A nyilatkozatok szerint ettől az évtől szigorú szabályozásra számíthatnak a társaságok, egyelőre azonban az ASF intézkedései csak ígéretek szintjén léteznek.

Biró Albin, a pénzügyi hatóság RMDSZ-es tagja lapunknak elmondta: az elmúlt időszakban valóban több javaslat is megfogalmazódott a kötelező gépjármű-biztosítási kötvények díjszabásainak kiszámítási módszertanára vonatkozóan, de ezek többsége sajnos nem a problémák okait orvosolja, hanem a tüneteket próbálja megszüntetni tűzoltómódszerrel.

A szakértő példaként azt az elképzelést említette, amely szerint a biztosítást a jogosítványra kötötték volna, vagyis egyáltalán nem vették volna figyelembe az érintett autó típusát és tulajdonságait. A biztosítási szakember ugyanakkor visszásnak tartja, hogy 2015 elején Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke még áremelésre biztatta a társaságokat – hogy ennek nyomán csökkentsék veszteségeiket, illetve elejét vegyék az esetleges csődnek –, ezzel szemben pedig az év vége fele már minden eszközzel próbálták megakadályozni a kötvények drágítását.

Biró Albin arról is beszámolt, hogy a hazai kötelező gépkocsi-biztosítási piac 32 százalékos mínusszal zárta a 2015-ös esztendőt, vagyis a társaságok összesen 120–140 millió eurós veszteséget könyveltek el. Az ASF tagja szerint a cégek valóban emelték tavaly a díjszabásaikat, átlagosan mintegy 15–30 százalékkal, a drágítás azonban csak a legolcsóbb kötvényekre vonatkozott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az ügyfelek többségét érintette, hiszen a kliensek 90 százaléka a legolcsóbb biztosítást vásárolja meg.

Biró leszögezte: évek óta meglévő jelenség, hogy az RCA tekintetében a vállalkozások veszteséget jegyeznek, az állandósult hiányt pedig nem lehet lefaragni, amíg egy–két biztosító dömpingárakkal dolgozik, vagyis rendkívül olcsón kínálja a szolgáltatást. A szakértő azt is elmondta: a 2010-ben bevezetett, úgynevezett „bonus-malus” rendszert – amely a biztosítottat autóvezetői múltja szerint jutalmazza vagy bünteti – azért nem lehet a gyakorlatban betartani, mert a biztosítók ugyan árcsökkentéssel jutalmazták a „jól teljesítő” sofőröket, de büntetést nem alkalmaztak, mert attól tartottak, hogy ezzel elijesztik a klienseket.

A pénzügyi hatóság tagja szerint a hazai biztosítási rendszert európai példák alapján kellene átalakítani. Mint rámutatott: három alapvető módosításra lenne szükség, ezeket egyébként már több ízben is előterjesztette, sikertelenül. Biró kifejtette: szerinte egyrészt nyugat-európai mintára meghatározatlan időre kellene kötni a biztosítási szerződéseket. Ezeket ugyan év végén fel lehetne bontani, de a rendszer egyfajta kiszámíthatóságot jelentene a piacon, hiszen például Magyarországon az ügyfeleknek mindössze 10–15 százaléka él a biztosító cseréjére vonatkozó lehetőséggel.

Az ASF tagja szerint ugyanakkor az ellenőrizhetőség is fontos szempont: a jelenlegi, időszakos közúti kontrollok nyomán nehéz kiszűrni a biztosítás nélküli autókat, ezért az érvényes rendszámú járművek és a biztosított tulajdonosok jegyzékét kellene összevetni. Biró arra is rámutatott, hogy jelenleg sokan arra hivatkozva nem kötnek biztosítást, hogy úgysem használják autójukat, holott éppen úgy fennáll a baleset kockázata annál, aki egy évben egyszer, illetve aki naponta használja a gépkocsit. „Akinek érvényes rendszámtáblája van, annak kötelezően biztosítást kellene kötnie” – szögezte le Biró Albin.