Késik a balesetek áldozatainak kifizetése: újra leterhelődött a gépjármű-felelősségbiztosítások piaca, törvénymódosítás készül

Amikor a garanciaalap pénze bekerült a körforgásba, a veszteségek nulla felé közelítettek, már minimális nyereség is jelentkezett, hiszen a csődbe jutott társaságok ügyfelei átvándoroltak más társaságokhoz bevételt generálva.

Olcsó húsnak híg a leve

Most jutottak el viszont arra a pontra, hogy ezek az ügyfelek is balesetet okoznak, és jelentkeznek a kárvallottak az igényeikkel. Most újra 10 százalék körül van a kötelező felelősségbiztosítás piacának a vesztesége, hiszen az új ügyfelek a legolcsóbb kötvényeket vásárolták meg. Biró Albin rámutatott, évi 500 millió euró körül vannak a kötelező biztosításból befolyó bevételek, ekkora összegnél a 10 százalékos kiesés hatalmas veszteség.

Ez abból is látszik, hogy míg az elmúlt másfél évben alig volt panasz a biztosítókra, most újra egyre többen fordulnak a Pénzügyi Felügyelethez, olyan esetekben is, amikor egyértelműen a kárvallottnak van igaza.
Biró Albin elmondta, 2006–2007-ben évente 600 panaszt rögzítettek, igaz, akkor sokan még nem tudtak a felügyelet létezéséről, aztán a panaszok száma meredeken megugrott, elérte a 15-20 ezret, az elmúlt másfél év alatt újra visszaesett, és most megint növekszik. A szakértő emlékeztetett, hogy az ASF következetesen kitartott álláspontja mellett, hogy növelni kell az árakat, hogy a társaságoknak ne legyenek veszteségeik, tudják fizetni a károkat, ám ezt az árverseny miatt egyetlen cég sem vállalja be, így a rendszer folyamatosan akadozik.

Kötelezettségszegési eljárás jöhet

„Kötelező a biztosítási törvény módosítása, az Európai Bizottság már a nyár folyamán felszólította Romániát, hogy a jelenlegi jogszabály nem tartja be az európai irányelveket, ezért ha nem küszöbölik ki a hibákat, kötelezettségszegési eljárást indítanak” – irányította rá egyúttal figyelmünket Biró Albin. Hozzátette: az ASF megalakította a bizottságot, dolgoznak a törvénymódosítás előkészítésén. A szakértő szerint azonban félő, hogy újabb hibák csúsznak be a törvénybe, mert a bizottság munkájába mindenkit bevontak, a fogyasztóvédelmi hatóság és a Versenytanács mellett például a fuvarozók, valamint a szervizek érdekvédelmi szervezeteit is.

– fogalmazta meg aggályait az ASF tagja. Rámutatott, Brüsszel három pontban követeli a jelenlegi törvény módosítását, ám ha már a változtatás elkerülhetetlen, úgy döntöttek, más módosítások lehetőségét is megvizsgálják, kiküszöbölve azokat a tényezőket, melyek zavarják a biztosítótársaságok vagy az egész rendszer működését.

Az EB azt kifogásolja, hogy a jelenlegi törvény korlátozza a szabad versenyt és a szabad ármegállapítást. Egyrészt azzal, hogy a biztosítótársaságoknak jelenteniük kell a felügyeletnek, amikor megállapítják vagy módosítják az árakat, másrészt azzal a megkötéssel, hogy a működési költségeik nem haladhatják meg a bevétel 25 százalékát. A harmadik kifogás arra vonatkozik, hogy a törvénybe belekerült: néhány kategóriának, például a villamosoknak és troliknak nem kell más országokban is érvényes zöldkártyát adni, az EB szerint ez korlátozásnak minősül. Biró Albin kifejtette, ez visszásnak tűnik, hiszen a trolik és villamosok amúgy sem közlekednek külföldön, ám megvan az ésszerű magyarázata. Amikor 2005-ban összevonták a romániai biztosítást a zöldkártyával, úgy döntöttek, hogy mindenki rögtön érvényes zöldkártyaként kapja meg az RCA-t, hogy megspórolják a felesleges utánajárást. Aztán feltűnt, hogy azok a járművek is zöldkártyát kapnak, melyek csak az országban közlekednek, ezt próbálták korrigálni a törvényben.

Megszüntetnék az egy hónapos kötvényeket

Mivel úgyis terítéken van a törvénymódosítás, a biztosítótársaságok és a brókerek a szövetségeiken keresztül szorgalmazzák, hogy az egy hónapos RCA kötvényeket töröljék el. Biró Albin hangsúlyozta, egyetért ezzel, hiszen a felaprózás a rendszer szempontjából hatalmas kockázatot jelent, egyszerűen nem lehet átláthatóan követni, hogy ki biztosított, és ki nem, holott az elv az, hogy egyetlen gépkocsi sem maradhat kötelező felelősségbiztosítás nélkül, minden áldozatot kárpótolni kell. A jelenlegi helyzetben az egy hónapra köthető szerződés megoldja a szezonális jelleggel használt gépjárművek tulajdonosainak gondjait, így a mezőgazdaságban, az építkezésben gyakori, hogy félévesnél rövidebb lejáratú kötvényt vásárolnak. Jelenleg mintegy nyolcmillió gépjármű van az országban, ebből másfél millióra kötnek rövid lejáratú kötelező biztosítást.

Biró Albin rámutatott, már évek óta próbálja elfogadtatni azt a javaslatot, hogy az európai országok mintájára meghatározatlan időre kössék meg a biztosítást, annak érvényessége a negyed- vagy félévi befizetések alapján hosszabbodik. „Így nem kell a szerződést mindig újrakötni, megszűnik a folyamatos újrarendeződés, hogy milliók futkorásznak az egyik cégtől a másikhoz, ahol olcsóbb az ajánlat. Átrendeződés mindig van, de nem lenne ilyen mértékű. Most például a City, az Euroins, az Astra uralják az kgfb-piac több mint 70 százalékát, mert bombasztikusan alacsony árakkal rukkoltak elő, de most nehézségeik vannak a kárkifizetésekkel” – részletezte Biró Albin. Rámutatott, Románia az egyetlen európai ország, ahol előre félévre vagy egy évre kifizetjük a biztosítást, majd amikor az lejár, rohanunk újrakötni a szerződést, és gyakran előfordulnak egy-két napos csúszások. Magyarországon például úgy működik a rendszer, hogy a biztosítás folyamatosan érvényes, ám ha az ügyfél elmarad két részlet befizetésével, a biztosítótársaságok értesítik a polgármesteri hivatalt, az elrendeli a rendszám bevonását, így gondoskodnak arról, hogy nem biztosított jármű ne közlekedhessen. Büntetés nincs, de elég elriasztó tényező, hogy a tulajdonosnak újra be kell íratnia a forgalomba a gépkocsit, vállalva az ügyintézést és a költségeket – összegzett Biró Albin.