Kérdéses, hogy visszakapják-e jegyeik árát a Malév-ügyfelek

 „A Malév járatainak felfüggesztését követően tanácsadóink konzultáltak a pórul járt ügyfelekkel, új foglalásokat eszközöltek ki, és más járatokra váltottak jegyet, már abban az esetben, ha a kliensek a megváltozott körülmények között is útra akartak még indulni. Ugyanakkor alkalmazottaink már benyújtották a fel nem használt Malév-jegyek ellenértékének visszaszerzéséhez szükséges iratcsomókat” – nyilatkozta a történtek kapcsán Corina Martin, az utazási irodák egyesületének elnöke.

A charterek maradnak

A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége (MUISZ) eközben azzal számol, hogy nem éri kár a nyári charterutasokat a Malév leállása kapcsán, mivel már elkezdték az átfoglalásokat. Minderről Molnár Gabriella, a szervezet elnöke nyilatkozott csütörtökön a fogyasztóvédelmi egyesületekkel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatón. Mint részletezte, az eset az utazási csomagok esetében vis maiornak tekinthető, így az utazási irodákat nem terheli felelősség vagy visszatérítési kötelezettség. Hangsúlyozta: az irodáknak azonban nem érdeke, hogy ne szervezzék meg az utakat, ezért mindent megtesznek, hogy lehetőleg hasonló kondíciókkal el tudjanak utazni az ügyfelek. Mint kiderült, elsősorban a nagy jegyértékesítő utaztatókat éri valós kár a Malév leállása miatt, hiszen még a múlt év után járó jutalék visszatérítését sem kapták meg.

A szakember ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az irodáknak a légitársaság felé úgynevezett depozitot kellett fizetni a csomagutaknál. Azt, hogy ezt az összeget „le tudják-e nyelni”, vagy megpróbálják áthárítani az utasokra, az irodák döntik el. A MUISZ azzal számol, hogy komolyan 10–15 irodát érint mindez, de a veszteség nem olyan mértékű, hogy bármelyik irodát is padlóra küldené – vallja az elnök.

Több mint ezer panasz

Eitmann Norbert, a Közép-magyarországi Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke az eseményen arról számolt be, hogy a Malév leállása kapcsán eddig 1200 panasz érkezett hozzájuk, ebből 200 külföldi. Nemcsak egyéni fogyasztók keresték fel a szervezetet, érkezett panasz sportszövetségtől, kisebbségi önkormányzattól, iskolai csoportoktól, cégektől. Mint mondta, a panaszokat próbálják kezelni: felvették a kapcsolatot a Malévvel, és jogi eljárásokat is indítanak. A KÖFE megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, a nemzeti fejlesztési tárcát és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is, hogy segítsenek az ügy megoldásában. Hangsúlyozta: a cél a fogyasztók jogainak érvényesítése. Molnár Gabriella ennek kapcsán megjegyezte, már korábban felvetődött, hogy az utazási irodákhoz hasonlóan a légitársaságoknak is legyen kötelező vagyoni biztosítéka, ezzel kezelhetővé válhatna egy, a Malév-leálláshoz hasonló helyzet.

Baranovszky György, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) ügyvezető elnöke szerint a Malév leállása kapcsán esetenként nem volt egyértelmű a tájékoztatás. Példaként említette a bankkártyás fizetést. Mint mondta, a nem egyértelmű tájékoztatás azt sugallta, mintha minden fogyasztó visszakapná a befizetett jegy árát, aki bankkártyával fizetett. Emlékeztetett: január 31-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely a Malév menetrend szerinti járatainak leállása miatt beálló válsághelyzet kezelésével kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket határozza meg.

A kormányrendelet azt célozza, hogy azok az utasok, akik a Malév Zrt. menetrend szerinti járatára a leállás előtt vásárolták a jegyüket, és menetjegyük a leállást követő 3 napon belül jogosítana utazásra, segítségnyújtást kapjanak. Ugyancsak segítségre számíthatnak azok az utasok, akik a leállás előtt már elutaztak a célállomásra, és a visszafelé útra február 29-éig érvényes menetjegyük van. Minderre 2 milliárd forintot különítettek el. Baranovszky György szerint azonban elenyésző azok aránya, akik bankkártyával fizettek.