
Szombattól egy hónapos kényszerszabadságra küldi a Kastamonu cég szászrégeni gyárának 324 alkalmazottját – amint a hivatalos közleményből kiderül: az ajtó- és ablakgyártásban dolgozók április 11-től május 10-ig kénytelenek otthon maradni.
2015. április 09., 16:312015. április 09., 16:31
A vezetőség gazdasági okokra hivatkozva hozta meg ezt a döntést. Ez az első alkalom, hogy az 1998-ban a Prolemntől átvett szászrégeni gyárban kényszerszabadságra küldik az alkalmazottakat.
Esat Ozoguz, a romániai Kastamonu vezérigazgatója leszögezte: a piacon való megmaradás és fejlődés egyik fontos feltétele a termelés hatékonyabbá tétele, ami jelentős befektetéseket igényel. „A préselt lemezek feldolgozásához elengedhetetlen ragasztók előállítását szeretnénk saját gyárban megoldani, hogy fejleszteni tudjuk a többi részleget is. A ragasztó előállítása csökkentené a jelenlegi termelési kiadásokat, s lehetővé tenné, hogy minőségi alapanyagokból készítsünk minőségi termékeket” – számolt be a tervekről a vezérigazgató, aki kitért arra is, hogy a ragasztórészleg beindításával ötven új munkahelyet létesítenének.
A közleményből kiderül, hogy a Prolemntől való átvétel után a cég 300 millió eurót fektetett be a szászrégeni gyárba, így Európa egyik legmodernebb fafeldolgozó üzemévé lépett elő. Az ország egyik legnagyobb török befektetőjeként számon tartott cégnek 870 alkalmazottja van Szászrégenben, illetve további kétszáz személy dolgozik be. Tavaly egymillió dollárnyi adót és illetéket fizettek be a helyi költségvetésbe.
A szászrégeni civil szervezetek több ízben is tiltakoztak az enyvalapú ragasztórészleg létrehozása ellen, és a polgármesteri hivatal vezetősége sem támogatja az új befektetést. Idén januárban Maria Precup, a város polgármestere nem írta alá a Kastamonu cég enyvgyár létesítésére benyújtott építkezési kérelmét. Már csak erre lett volna szükség a munkálatok megkezdéséhez. Korábban a környezetvédelmi ügynökség az elkészített hatástanulmány alapján megadta a környezetvédelmi jóváhagyást.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!