
2010. december 09., 09:582010. december 09., 09:58
„Ha a pénzügyi intézmények nem tartják be a pénzügyi szolgáltatások területének uniós szabályait, a kereskedőknek és a vezetőknek rá kell ébredniük, hogy ez nem marad büntetlenül, és a válasz kemény lesz, akárhol is forduljon elő Európában jogsértés” – fogalmazott a francia biztos. Hozzátette: jelenleg túl gyakran történik szabálysértés. A mostani felvetések azt a célt szolgálják, hogy „a szankcionálási hatáskörök erősebbek és Európa-szerte konvergensebbek legyenek”, valamint azt, hogy a lakosság érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek.
Michel Barnier már a német Süddeutsche Zeitung napilap tegnap megjelent számában utalt a szigorítások tervére. Mint mondta, ezen a téren is le kell vonni a következtetéseket a két éve tartó pénzügyi válságból. Éppen a bankválság írországi következményei mutatják, hogy szükség van keményebb szankciók bevezetésére. Beszélt a biztos arról is, hogy tervei között szerepel a büntetés alsó határának bevezetése olyan pénzintézetek számára, amelyek megsértik az üzleti szabályokat. A Brüsszelben kiadott közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a szankciórendszerek egymáshoz közelítése „bizonyos témakörökre vonatkozó olyan közös minimumstandardok meghatározásával érhető el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szankciórendszerek hatékonyak és arányosak legyenek, és visszatartó erővel rendelkezzenek.
A standardok magukban foglalhatnák a rendelkezésre álló szankciók típusát – beleértve a büntetőjogi és polgári jogi szankciók lehetőségének mérlegelését is –, a szankciók szintjét, a jogsértésért felelős pénzügyi intézmények és egyének ellen egyaránt rendelkezésre álló szankciókat és a szankciók közzétételét.” Michel Barnier azt követően állt elő a bejelentéssel, hogy a három érintett uniós felügyeleti bizottság (az európai bankfelügyeletek bizottsága, az európai biztosítás- és nyugdíjfelügyeletek bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága) felmérte a tagállamokban a helyzetet „a szankcionálási hatáskörök koherenciájának, egyenértékűségének és tényleges használatának” szempontjából több ágazatban.
Megállapították egyebek között, hogy a tagállamok által előírt szankciók olyan alapvető pontokban térnek el, mint a rendelkezésre álló szankciók típusa és a bírságok mértéke. Ez azért lényeges, mert ha a betartandó szabályok európai szintűek, akkor a megsértésük esetén alkalmazandó reakciókat is európai szinten érdemes egységesíteni. Fennállhat annak a kockázata, hogy a társaságok vagy az egyének ott végzik tevékenységüket, ahol a szankciók a leggyengébbek vagy a legkevésbé valószínűek – fogalmazott az uniós „kormány”. Hozzátette: ha valamely tagállamban nem hajtják végre az uniós szabályokat, annak jelentős hatása lehet egy másik tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására és működésére is. A bizottság azt is jelezte, hogy várja az érdekelt felek észrevételeit a felvetéssel kapcsolatban, egészen február 19-éig.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.