
2010. december 09., 09:582010. december 09., 09:58
„Ha a pénzügyi intézmények nem tartják be a pénzügyi szolgáltatások területének uniós szabályait, a kereskedőknek és a vezetőknek rá kell ébredniük, hogy ez nem marad büntetlenül, és a válasz kemény lesz, akárhol is forduljon elő Európában jogsértés” – fogalmazott a francia biztos. Hozzátette: jelenleg túl gyakran történik szabálysértés. A mostani felvetések azt a célt szolgálják, hogy „a szankcionálási hatáskörök erősebbek és Európa-szerte konvergensebbek legyenek”, valamint azt, hogy a lakosság érdekei hatékonyabb védelemben részesüljenek.
Michel Barnier már a német Süddeutsche Zeitung napilap tegnap megjelent számában utalt a szigorítások tervére. Mint mondta, ezen a téren is le kell vonni a következtetéseket a két éve tartó pénzügyi válságból. Éppen a bankválság írországi következményei mutatják, hogy szükség van keményebb szankciók bevezetésére. Beszélt a biztos arról is, hogy tervei között szerepel a büntetés alsó határának bevezetése olyan pénzintézetek számára, amelyek megsértik az üzleti szabályokat. A Brüsszelben kiadott közlemény ezzel kapcsolatban úgy fogalmaz: a szankciórendszerek egymáshoz közelítése „bizonyos témakörökre vonatkozó olyan közös minimumstandardok meghatározásával érhető el, amelyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szankciórendszerek hatékonyak és arányosak legyenek, és visszatartó erővel rendelkezzenek.
A standardok magukban foglalhatnák a rendelkezésre álló szankciók típusát – beleértve a büntetőjogi és polgári jogi szankciók lehetőségének mérlegelését is –, a szankciók szintjét, a jogsértésért felelős pénzügyi intézmények és egyének ellen egyaránt rendelkezésre álló szankciókat és a szankciók közzétételét.” Michel Barnier azt követően állt elő a bejelentéssel, hogy a három érintett uniós felügyeleti bizottság (az európai bankfelügyeletek bizottsága, az európai biztosítás- és nyugdíjfelügyeletek bizottsága és az európai értékpapír-piaci szabályozók bizottsága) felmérte a tagállamokban a helyzetet „a szankcionálási hatáskörök koherenciájának, egyenértékűségének és tényleges használatának” szempontjából több ágazatban.
Megállapították egyebek között, hogy a tagállamok által előírt szankciók olyan alapvető pontokban térnek el, mint a rendelkezésre álló szankciók típusa és a bírságok mértéke. Ez azért lényeges, mert ha a betartandó szabályok európai szintűek, akkor a megsértésük esetén alkalmazandó reakciókat is európai szinten érdemes egységesíteni. Fennállhat annak a kockázata, hogy a társaságok vagy az egyének ott végzik tevékenységüket, ahol a szankciók a leggyengébbek vagy a legkevésbé valószínűek – fogalmazott az uniós „kormány”. Hozzátette: ha valamely tagállamban nem hajtják végre az uniós szabályokat, annak jelentős hatása lehet egy másik tagállam pénzügyi rendszerének stabilitására és működésére is. A bizottság azt is jelezte, hogy várja az érdekelt felek észrevételeit a felvetéssel kapcsolatban, egészen február 19-éig.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.