Bizonytalan nyitás. A járványhelyzet egyelőre nem tesz lehetővé lazításokat
Fotó: Facebook/Ensana Health Spa Hotels
Miközben szeptember végén, október elején még a gyógyturisztikai ágazat képviselői és a csobbanni vágyó polgárok egyaránt abban reménykedtek, hogy talán október közepén megnyithatnak a benti medencék, wellnessközpontok, spák is, a járványhelyzet alakulása nemhogy ezt nem tette lehetővé, hanem újabb szigorítások léptek hatályba. Akadnak, akik megszegik a szabályt, de a nagyobb szolgáltatók eleget tesznek az előírásoknak, így csak minimális kapacitással tudnak dolgozni.
2020. november 04., 16:072020. november 04., 16:07
Legalább egy évre van szükség a teljes lazításokat követően, hogy a járványhelyzet miatt padlóra került gyógyturisztikai ágazat visszatornázza magát a 2018–2019-es szintre, és ez a talpra állás csak akkor tud megtörténni, ha teljesen meg tud újulni az ágazat, új turisztikai termékekkel tud előrukkolni – osztotta meg nem túl optimista előrejelzését a Krónikával Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Hotels értékesítési igazgatója.
Mint a szakember megkeresésünkre felidézte, szeptember elején próbálkoztak, lobbiztak a benti medencék megnyitásáért, ám pusztán arra vonatkozóan kaptak ígéretet, hogy
Ma már fel sem merül ez a lehetőség, hiszen ezek a feltételek nem teljesülnek – mutatott rá az igazgató.
„Nem erősíti a szakma jó hírét, hogy sok szálloda valamilyen módon lehetővé tette a vendégei számára a beltéri medencék használatát, bár ez tulajdonképpen törvénytelen.
– osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató. Hangsúlyozta, az ismert központok jobban ki vannak téve az ellenőrzésnek, ők nem is merték bevállalni a szabályszegést, ám a kisebb létesítményekben, ahol a tulajdonos jelen van az üzlet mindennapjaiban, és vállalja a felelősséget, ott meglépték a medencenyitást még akkor is, ha ezt nem így nevezik. Godra Árpád azt mondja, ezt nem tudja elítélni, hiszen a kisebbek vonatkozásában a túlélés a tét.
„Eltűnt a klasszikus wellness, a lezser vendégkör, amely a medencehasználatért járt a szállodákba” – ismertette a jelenlegi helyzetet az igazgató. A szovátai vállalatnál az egyéni kezelés megmaradt ugyan, de ez a rész nem viszi a vállalkozást, a legjobb időkben is 20 százalékot jelentett a teljes tevékenységből. Most erre próbálnak ráerősíteni, a Szováta márkás kezelésekkel csalogatják a vendégeket, ám a „termék” sokat veszített a vonzerejéből, hiszen a kezelések után is szeretnének a vendégek a medencékben lazítani.
Ilyen körülmények között a három szállodából egyet, a legkisebbet és a legmagasabb kategóriájút működtetik, valamint a kezelőbázist.
a bérek 50 százalékát fedezi a vállalat, a különbség 75 százalékát kompenzációs rendszerrel megtéríti az állam.
Fotó: Haáz Vince
A jelenlegi járványhelyzetben nem is mernek előre tervezni, így például a klasszikusan nagy keresletet jelentő karácsonyi, illetve szilveszteri időszakra sem. „Megtapasztaltuk, hogy az esetleges lazításokat is csak utolsó percben jelentik be, ezért kénytelenek vagyunk piacra dobni az ajánlatunkat, két változattal is dolgozunk, de nincs nagy kereslet” – részletezte Godra Árpád. A szakértő a jövő év első felében sem számít a helyzet javulására, mint mondta, azok a vállalatok, melyeknek stabil pénzügyi hátterük van, áthidaló megoldásokkal átvészelhetnek, ám az egyéni, kisebb vállalkozások túlélése veszélybe került.
A tömegturizmus a szakember szerint valószínűleg a járványidőszakban tapasztaltak hatására a lazítások után is veszít majd a vonzerejéből. A szovátai létesítményben telt ház esetén 900 vendéget tudnak fogadni, ennyi turistának kellene a két medenceteret és a két wellnessközpontot használnia, ilyen körülmények között már nem lehet szavatolni a távolságtartást. Godra Árpád szerint ha a távolságtartást nem is szabályozzák, valószínűsíthető, hogy az emberekben nyomot hagy a járvány alatt elszenvedett trauma, és megfogalmazódik bennük az erre vonatkozó igény.
ezért a tömegturizmusra berendezkedett gyógykezelési központok, mint amilyenek Félixfürdőn vagy Szovátán is működnek, kénytelenek lesznek figyelembe venni ezt az igényt, olyan csomagokkal előrukkolni, melyekben az egyéni kezelésekre fektetik a hangsúlyt, vagy létszámban és időben korlátozzák a medencehasználatot. Minderre éppen azért lesz szükség, hogy a vendég maradéktalanul kényelmesen, jól érezze magát.
Godra Árpád felidézte, hogy a nyári tapasztalatok, elsősorban a tengerparton történtek nem ezt támasztják alá, feltételezhető lenne, hogy a romániai piac nem érzékeny ezekre a kérdésekre, ám ősszel tovább emelkedtek a fertőzésszámok, az élmények sokkal személyesebbé váltak. Ma már mindenkinek van közvetlen ismerőse, aki átesett a fertőzésen, ez pedig azt eredményezi, hogy körültekintőbbé válnak az emberek.
– összegezte az igazgató.
Kérdésünkre a szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy már a „békeidőben” is zsákutcának bizonyultak az állam által finanszírozott nyugdíjas kezelési beutalók, amelyek esetében a kormány meghirdeti a csomagok értékét, a szolgáltatóknak pedig erre kell licitálniuk. Meglátása szerint ez az összeg csak arra elég, hogy a programban részt vevő szállodák, kezelési központok üzemben tartását biztosítsa, de nem tudnak annyi tőkét felhalmozni, hogy az fejlesztésre is elég legyen.
„Ezek a szállodák, kezelőközpontok már eleve nagyon rossz állapotban vannak, az állam éppen csak a fennmaradásukat finanszírozza, közben pedig tovább kopnak, a szolgáltatások minősége romlik. Ez nem egy előremutató stratégia. Tehát vagy növelni kell az erre szánt összeget, vagy csökkenteni kell a helyek számát, arra kényszerítve ezáltal a vállalkozókat, hogy a fennmaradó helyeket a szabadpiacon értékesítsék olyan áron, amiből beruházásra szánt tőkét tudnak felhalmozni. Jelenleg még csak nem is helyben toporognak, hanem visszafejlődnek” – részletezte a szakértő.
Példaként említette, hogy ebben a helyzetben van Kovászna, Herkulesfürdő vagy éppen Buziásfürdő.
– mutatott rá a helyzet visszásságára Godra Árpád. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy a veszélyeztetett korcsoportoknak, a nyugdíjasoknak ne biztosítsanak kedvezményes, államilag finanszírozott kezelési lehetőséget, hanem arról, hogy gondolják át a vendégkört. Egy hatemeletes szállodában például elképzelése szerint két emeleten lehetne márciustól októberig fogadni az állam által támogatott kezelési jegyekkel érkező vendégeket, de a maradék négy emeletet szabadpiacon kellene értékesíteni, növelve az átlagárakat, hogy tervezhető legyen a fejlesztés.
Fotó: Facebook/Ensana Health Spa Hotels
A nyugdíjasokra sem kell rásütni a bélyeget, hogy alacsony a vásárlóerejük, hiszen a következő években megjelennek a piacon azok az idősek, akik már a harmadik pilléren is gyűjtötték a nyugdíjalapot – vetítette előre Godra Árpád. Meglátása szerint az aktív korcsoport vonatkozásában arra kell ráerősíteni, hogy a megelőzésben gondolkodjanak. „Az üzenet az kellene hogy legyen, ne csak akkor menjenek gyógykezelésre, amikor baj van, hanem amikor a betegség kialakulása még megelőzhető. A termékmegújulásban benne kell lennie, hogy az ágazat ne a különböző betegségek kezelésére kínáljon megoldásokat, hanem a megelőzésre is, hiszen bizonyos betegségek kialakulásának kockázata már családi vagy szakmai vonalon is beazonosítható” – tanácsolta a gyógyturisztikai szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!