Káosz és kilátástalanság a gyógyturizmusban: az ágazat képviselői már nem is reménykednek a gyors talpraállásban

Ma már fel sem merül ez a lehetőség, hiszen ezek a feltételek nem teljesülnek – mutatott rá az igazgató.

Van, aki szembe megy a szabályozással

„Nem erősíti a szakma jó hírét, hogy sok szálloda valamilyen módon lehetővé tette a vendégei számára a beltéri medencék használatát, bár ez tulajdonképpen törvénytelen.

– osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató. Hangsúlyozta, az ismert központok jobban ki vannak téve az ellenőrzésnek, ők nem is merték bevállalni a szabályszegést, ám a kisebb létesítményekben, ahol a tulajdonos jelen van az üzlet mindennapjaiban, és vállalja a felelősséget, ott meglépték a medencenyitást még akkor is, ha ezt nem így nevezik. Godra Árpád azt mondja, ezt nem tudja elítélni, hiszen a kisebbek vonatkozásában a túlélés a tét.

Súlyosbodó gondok

„Eltűnt a klasszikus wellness, a lezser vendégkör, amely a medencehasználatért járt a szállodákba” – ismertette a jelenlegi helyzetet az igazgató. A szovátai vállalatnál az egyéni kezelés megmaradt ugyan, de ez a rész nem viszi a vállalkozást, a legjobb időkben is 20 százalékot jelentett a teljes tevékenységből. Most erre próbálnak ráerősíteni, a Szováta márkás kezelésekkel csalogatják a vendégeket, ám a „termék” sokat veszített a vonzerejéből, hiszen a kezelések után is szeretnének a vendégek a medencékben lazítani.

Ilyen körülmények között a három szállodából egyet, a legkisebbet és a legmagasabb kategóriájút működtetik, valamint a kezelőbázist.

a bérek 50 százalékát fedezi a vállalat, a különbség 75 százalékát kompenzációs rendszerrel megtéríti az állam.

ezért a tömegturizmusra berendezkedett gyógy­kezelési központok, mint amilyenek Félixfürdőn vagy Szovátán is működnek, kénytelenek lesznek figyelembe venni ezt az igényt, olyan csomagokkal előrukkolni, melyekben az egyéni kezelésekre fektetik a hangsúlyt, vagy létszámban és időben korlátozzák a medencehasználatot. Minderre éppen azért lesz szükség, hogy a vendég maradéktalanul kényelmesen, jól érezze magát.

Godra Árpád felidézte, hogy a nyári tapasztalatok, elsősorban a tengerparton történtek nem ezt támasztják alá, feltételezhető lenne, hogy a romániai piac nem érzékeny ezekre a kérdésekre, ám ősszel tovább emelkedtek a fertőzésszámok, az élmények sokkal személyesebbé váltak. Ma már mindenkinek van közvetlen ismerőse, aki átesett a fertőzésen, ez pedig azt eredményezi, hogy körültekintőbbé válnak az emberek.

– összegezte az igazgató.

Zsákutca az állami kezelés

Kérdésünkre a szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy már a „békeidőben” is zsákutcának bizonyultak az állam által finanszírozott nyugdíjas kezelési beutalók, amelyek esetében a kormány meghirdeti a csomagok értékét, a szolgáltatóknak pedig erre kell licitálniuk. Meglátása szerint ez az összeg csak arra elég, hogy a programban részt vevő szállodák, kezelési központok üzemben tartását biztosítsa, de nem tudnak annyi tőkét felhalmozni, hogy az fejlesztésre is elég legyen.

„Ezek a szállodák, kezelőközpontok már eleve nagyon rossz állapotban vannak, az állam éppen csak a fennmaradásukat finanszírozza, közben pedig tovább kopnak, a szolgáltatások minősége romlik. Ez nem egy előremutató stratégia. Tehát vagy növelni kell az erre szánt összeget, vagy csökkenteni kell a helyek számát, arra kényszerítve ezáltal a vállalkozókat, hogy a fennmaradó helyeket a szabadpiacon értékesítsék olyan áron, amiből beruházásra szánt tőkét tudnak felhalmozni. Jelenleg még csak nem is helyben toporognak, hanem visszafejlődnek” – részletezte a szakértő.

Példaként említette, hogy ebben a helyzetben van Kovászna, Herkulesfürdő vagy éppen Buziásfürdő.

– mutatott rá a helyzet visszásságára Godra Árpád. Hangsúlyozta, nem arról van szó, hogy a veszélyeztetett korcsoportoknak, a nyugdíjasoknak ne biztosítsanak kedvezményes, államilag finanszírozott kezelési lehetőséget, hanem arról, hogy gondolják át a vendégkört. Egy hatemeletes szállodában például elképzelése szerint két emeleten lehetne márciustól októberig fogadni az állam által támogatott kezelési jegyekkel érkező vendégeket, de a maradék négy emeletet szabadpiacon kellene értékesíteni, növelve az átlagárakat, hogy tervezhető legyen a fejlesztés.