Kamatcsökkentést és hitelátváltást javasolnak

Az elképzelés szerint a bankoknak már a hitelszerződésbe bele kellene foglalniuk, hogy amennyiben az árfolyam a megállapodás megkötésekor érvényes értékhez képest minimum 20 százalékkal emelkedik, a nehéz anyagi helyzetbe jutott adósok számára „jelentős mértékben, legalább 10 százalékkal” csökkentik a kamatot és a kezelési illetékeket.

Emellett arra is köteleznék a pénzintézeteket, hogy a valutaalapú jelzálogkölcsönt felvett ügyfeleknek lehetőséget biztosítsanak, hogy „bármikor átválthassák egy általuk választott pénznemre a hitelüket”, a bankoknak pedig 15 napon belül eleget kell tenniük ennek a kérésnek.

Az átváltáskor figyelembe vehetik a hitelfelvételkor érvényes, a Román Nemzeti Bank (BNR) által megadott árfolyamot, de a szerződésben rögzíthetnek más értéket is, ugyanakkor a felek is kiegyezhetnek egy árfolyamban, „de csak abban az esetben, ha az kedvezőbb lesz a kliens számára”, mint a másik két lehetőség.

Amennyiben az adós hitele átváltását igényli, a banknak ingyenesen készítenie kellene egy elméleti tervet arra vonatkozóan, hogy a választott pénznemben hogy alakulna a törlesztőrészlet. Az új jogszabályt kiegészítő iratokkal a már érvényes szerződések esetében is alkalmazni kellene, „ez pedig semmilyen pluszköltséget nem jelenthet az ügyfélnek”.

A tervezet arra is kitér, hogy a kölcsön átváltása esetén a pénzintézet nem köthet újabb hitelszerződést, „kivéve, ha ez a kliens külön kérése”. A banknak ugyanakkor írásos formában figyelmeztetnie kellene az adóst, ha a módosítás nyomán a visszafizetendő összeg vagy a havi törlesztőrészlet 20 százalékkal vagy annál nagyobb mértékben eltér a eredeti értékekhez képest.

Csak az ingatlant árverezhetnék el

Az európai uniós irányelv alapján megalkotott törvénytervezet egy másik előírása szerint, amennyiben sor kerül az ügyfél ingatlanjának elárverezésére, és az ebből származó bevétel nem téríti meg teljes mértékben a kölcsönt, a bank nem foglalhatja le például a kliens bevételeinek egy részét vagy más vagyonát. A fogyasztóvédelmi hatóság ezt azzal indokolja, hogy a kockázaton az ügyfél és a bank is osztozik.

Az előírások szerint a büntetőkamat legfeljebb öt százalékkal haladhatná meg az eredeti kamatot, de ez a maximális érték 2 százalékra csökkenne, ha az adós vagy házastársa munkanélkülivé válik, elhalálozik, illetve legalább 15 százalékkal csökken a fizetése.

A tervezetben az is szerepel, hogy „a hitelezőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kliens ne váljon fizetésképtelenné, illetve ne kerüljön sor ingatlanja elárverezésre”, például folyamatosan ellenőriznie kell a visszafizetést, hogy az ügyfél ne halmozzon fel tetemes elmaradást. Amennyiben az adós három egymást követő hónapban nem fizeti ki a részletet, a banknak írásban kell figyelmeztetnie erről, és lehetséges megoldásokat is javasolnia kell.

Diósi: nem sérülhet az ország megítélése

Noha úgy tűnik, hogy a törvénytervezet valóban segítséget jelenthet a bajba jutott adósoknak, Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint óvatos kell lenni az állami beavatkozással, amely torzíthatja a szektort, holott a pénzpiacok önszabályozóak. A szakember lapunknak úgy nyilatkozott: a mintegy 75 ezer frankhiteles problémáját úgy kell rendezni, hogy az intézkedés miatt ne károsodjon az ország megítélése.

„Egyeztetni kell az ügyfelekkel és a bankszektorral is, hiszen a pénzintézetek is keresik a megoldást, a nem fizető portfolió a lehető legrosszabb számukra” – hívta fel a figyelmet Diósi. Rámutatott: a helyzet mostanra valamennyire stabilizálódott, így már mindenki elkezdhet számolni, az ügyfelek, a pénzintézetek és a kormány bevonásával pedig – az európai uniós előírások mentén – olyan törvényjavaslatot kell kidolgozni, amely rendezi a helyzetet, de a külföldi beruházók szempontjából nem teszi kockázatossá az országot.

Az OTP Bank vezetője nem ismeri a fogyasztóvédelem tervezetét, de mint kifejtette: 2016-tól Romániának mindenképp alkalmaznia kell azt az EU-s iránylevet, amely lehetővé teszi a valutaalapú hitelek átváltását, ezzel szemben kamatcsökkentésre vonatkozó megkötéseket nem tartalmaz.

„Jelenleg a svájci frank/euró-árfolyam 1,06-os szinten stabilizálódott, a frank már sokat visszanyert a hatalmas árfolyamveszteségből. Az OTP egyébként erre az árfolyamra 1,5 százalékos kamatcsökkentést javasolt az ügyfeleknek, ez azt jelenti, hogy a törlesztőrészletek a tavaly november–decemberi szintre estek vissza. A klienseknek egyébként mintegy fele fogadta el az erre vonatkozó ajánlatunkat” – részletezte a vezérigazgató.

Hozzátette: a törlesztőrészleteket a közeljövőben az is csökkenteni fogja, hogy mivel egy kormányrendelet az BNR-alapkamathoz köt minden hitelt, a svájci jegybank pedig a frank gyengítése érdekében bevezette a negatív kamatot, a bankközi referenciakamat, a Libor 0,19 százalékon áll, ami azt jelenti, hogy ha egy ügyfél számára módosítják a kamatszámítást, az 5 százalékos frankhitel esetében csak 4 százalékos kamatot fizet.

„Ahogy a svájci frank árfolyama erősödött, az alapkamata gyengült, a mostani euró/svájci frank-árfolyam és a negatív Libor így már önmagában, kedvezmény nélkül is majdnem a tavalyi törlesztőrészletet eredményezi” – magyarázta a szakember.

A lejhitelesek kerülhetnek hátrányba

Diósi arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben valós problémákra keresik a megoldást, figyelni kell arra, hogy egyik ügyfélcsoport se kerüljön hátrányos helyzetbe. A bankigazgató rámutatott: Romániában a devizahitelesek közel 90 százaléka euróban vett fel kölcsönt, és számukra ugyancsak kedvezőtlenül alakult az árfolyam.

A 2007–2008-ban felvett hitel még 3,2–3,5-ös árfolyamon állt, most azonban már 4,4–4,5-ös értéken kell törleszteniük a klienseknek. A polgárok azért választottak akkor valutaalapú kölcsönt, mert lényegesen kisebb volt a kamat a lej alapú hitelekkel szemben, tehát nagyobb összeget igényelhettek, és kisebb törlesztörészletet kellett fizetniük. Diósi szerint bármilyen megoldást is ültetnek végül gyakorlatba, mindenképpen azok járnak rosszul, akik annak idején vállalták a nagyobb kamatterhet jelentő lejhitelt – kisebb összeget vettek fel nagyobb törlesztőrészletre.

„A törvényalkotóknak nemcsak egy szegmensről kell gondoskodniuk, hiszen ez akár alkotmányellenes is lehet, hiszen az alaptörvény kizárja a negatív megkülönböztetést” – hangsúlyozta Diósi. A vezérigazgató a jelzáloghitelek kapcsán ugyanakkor úgy véli: az ingatlanárak összeomlásáért nem a bankokat terheli a felelősség, hiszen egyébként is „óriási veszteségeket szenvedtek el emiatt, és levonták ebből a megfelelő következtetéseket”.

„Az éremnek van egy másik oldala is: a bankszektor tartósan veszteséges, ezt költségcsökkentéssel kell ellensúlyozni. Külföldön több mint 1200 bankfiók zárt már be, és 10–15 ezren veszítették el az állásukat” – magyarázta a bankigazgató.

Elértéktelenedett lakások

A frankhitelesek problémája egyébként nemcsak abból áll, hogy az árfolyam január közepén bekövetkezett hirtelen megugrása miatt a törlesztörészletek sokszorosan dárgultak. A piaci változások nyomán ugyanis a jelzálognak minősülő ingatlanok euróban kifejezett értéke háromszor–négyszer kisebb lett, mint a felvett hitel.

Ilyen körülmények között egyes ügyfelek jobban járnának, ha árverezésre átengednék az ingatlant a banknak, és a kölcsönből az aktuális piaci áron vásárolnának újabb lakást, ezt azonban a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé. Amennyiben ugyanis az elárverezett ingatlan értéke nem fedezi a kölcsön hátralevő részét, a pénzintézetnek joga van lefoglalni az ügyfél jövedelmének egy részét, és más vagyontárgyait is elkobozhatja. A fogyasztóvédelmi hatóság tervezete éppen ezt a problémát kívánja orvosolni.

A nehéz helyzetbe jutott frankhitelesek megsegítése kapcsán egyébként naponta több nyilatkozat is napvilágot lát mind a kormány, mind a pénzintézetek, illetve a nemzeti bank részéről. Darius Vâlcov pénzügyminiszter már napok óta a kereskedelmi bankok képviselőivel tárgyal, eközben Mugur Isărescu, a BNR kormányzója amiatt magyarázkodik, hogy a központi jegybank a hatályos jogszabályok értelmében egyszerűen nem tud közbeavatkozni.

Több milliárd lej a valutaalapú hitelek értéke

A valutaalapú hitelt felvett romániai állampolgárok tavaly november végén összesen 14 milliárd eurónyi – 62 milliárd lejnyi – bankkölcsönnel rendelkeztek: ezek 84 százalékát euróban, 15,7 százalékát pedig svájci frankban igényelték, és mindössze az összeg 0,5 százalékát teszi ki a dollár – számolt be a Román Nemzeti Bank (BNR).

Összegben kifejezve ez azt jelenti, hogy a bankok 52 milliárd lejnyi eurót, 9,7 milliárd lejnyi frankot és 300 millió lejnyi dollárt adtak hitelbe. A magánszemélyek által felvett valutaalapú hitelek az összes – 102 milliárd lejnyi – kölcsön 61 százalékát tették ki.

A BNR arról is beszámolt, hogy az euró alapú hitellel rendelkező magánszemélyek száma novemberben 430 ezer volt – ez 60 ezerrel kevesebb, mint a megelőző év végén, 2008 decemberében ugyanakkor számuk még elérte a 650 ezret.

A svájci frank alapú kölcsönt felvett kliensek száma tavaly év végén mintegy 75 ezer volt, ez 10 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg hat évvel ezelőtt még 111 ezren voltak. Az elmúlt években a gazdasági válság hatására a pénzintézetek inkább lej alapú hiteleket adtak a magánszemélyeknek.

A bankokat okolja a lakosság harmada

A lakosság egyharmada, 31 százaléka szerint a bankok hibáztathatóak azért, hogy a svájci frank alapú hitelt felvett ügyfelek nehéz anyagi helyzetbe kerültek – derült ki az Adevărul napilap megrendelésére az Inscop Research által készített felmérésből. A megkérdezettek 27 százaléka az adósokat, 16 százalékuk a svájci bankokat, 12 százalékuk pedig a Román Nemzeti Bankot (BNR) okolja.

A felmérésben résztvevők 37 százaléka ugyanakkor úgy véli: az árfolyam emelkedése miatt megkétszereződött törlesztőrészletet az ügyfeleknek és a bankoknak közösen kellene visszafizetniük, 24 százalékuk szerint a pluszterhet kizárólag a kliensekre kellene hárítani, míg 22 százalékuk azt válaszolta, hogy a különbözetet csak a pénzintézeteknek kellene állniuk.
A lakosságnak alig 4 százaléka gondolja úgy, hogy az ügybe az államnak is bele kellene avatkoznia úgy, hogy a pluszösszeg egy részét közpénzből fizesse vissza.