
Magyarországon 480 forintos áron (6,24 lej) rögzítették a benzin és a gázolaj árát
Fotó: Rostás Szabolcs
A kormány úgy döntött, hogy július elsejéig meghosszabbítja az üzemanyagra és az egyes élelmiszeripari termékekre vonatkozó árkorlátozó intézkedéseket – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán.
2022. április 27., 15:422022. április 27., 15:42
2022. április 27., 17:062022. április 27., 17:06
Orbán Viktor a Facebook-oldalára feltöltött videóban közölte: a kormány szerdai ülésén foglalkozott az üzemanyagárak és az élelmiszerárak kérdésével. Hangsúlyozta: egész Európában nőnek az árak, aminek elsődleges oka a háború, és amíg a háború nem ér véget, addig az árak nőni fognak. „Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül Magyarországon, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megvédje az áremelkedések következményétől” – idézte a kormányfőt az MTI.
„Ma döntenünk kellett, mi legyen. Úgy döntöttünk, hogy július elsejéig mindkét esetben meghosszabbítjuk az árkorlátozó intézkedéseinket, tehát mind az üzemanyag ára, mind a kiválasztott élelmiszeripari termékeknek az ára július elsejéig változatlan marad. Mindent megteszünk, hogy védjük a családokat” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
A kormány idén januárban döntött arról, hogy egyes alapvető élelmiszerekre árstopot vezet be. Az ennek megfelelően az árszabályozás alá vont termékek árát úgy kellett megállapítani, hogy az nem lehet magasabb a 2021. október 15. napon alkalmazott árnál. Az árszabályozás hat termék esetében érvényes: kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, valamint 2,8 százalékos tehéntej.
Az üzemanyag árát ugyanakkor tavaly november 15-étől fagyasztották be Magyarországon, és 480 forintos áron (6,24 lej; 1 lej 76,91 forint) rögzítették a benzin és a gázolaj esetében. Az árszabályozást közvetlenül az orosz–ukrán háború kitörése előtt hosszabbította meg a budapesti kabinet a február 15-től május 15-ig tartó időszakra.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
szóljon hozzá!