2010. január 25., 09:132010. január 25., 09:13
„Nagyon fontos, hogy a 2,3 milliárd euró minél hamarabb megérkezzen Romániába. Arra számítunk, hogy erre február utolsó hetében kerül majd sor” – nyilatkozta Tănăsescu.
A tárgyalások során szóba került „egy barátságosabb” adózási rendszer kidolgozása is. „A vállalkozói szférával egyetértésben egy olyan, barátságosabb adórendszert szeretnénk kidolgozni, mely előnyös lenne a gazdaság és az állami költségvetés számára is” – jelentette ki Mihai Tănăsescu.
A pénzügyi szakember hangsúlyozta, hogy nem tárgyaltak a hitelfeltételek módosításáról. „Nem a feltételek megváltoztatásáról, hanem annak a módnak a kidolgozásáról van szó, ahogy tartani lehet az 5,9 százalékos költségvetési hiányt. Arra a hatásra gondolok, amit a nyugdíjtörvény és a felelős adózásról szóló törvény, melyeket a parlament az év első felében el fog fogadni, 2010 végéig ki fog fejteni. Az 5,9 százalékos költségvetési hiány ezen törvények gyakorlatba ültetésétől függ” – nyilatkozta Mihai Tănăsescu.
A készenléti hitel hátralevő két részletének felét a nyugdíjak és az állami alkalmazottak fizetésének folyósítására fogják költeni. „A pénz a kincstárba fog befolyni, majd pedig szétosztásra kerül. A költségvetésből fogjuk biztosítani a fizetéseket és a nyugdíjakat. Ez az elvi döntés” – hangsúlyozta Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter (képünkön jobbra).
Cristian Rădulescu, a szenátus munka-, családügyi és szociális bizottságának elnöke ugyanakkor azt állítja, kétséges, hogy a kölcsön felét a nyugdíjak és bérek kifizetésére fordíthatja-e a kormány. „Az IMF fontolgatja, jóváhagyja-e, hogy a pénzt nyugdíjakra és bérekre költsék. Ez szokatlan eljárás, velünk kivételt tettek az első hitelrészletek alkalmával. Normális esetben az IMF pénzét a költségvetés egyensúlyba hozására kell fordítani, valamint a bizalom erősítésére a bankközi piacon és hitelnyújtásra” – nyilatkozta Rădulescu, hozzátéve, hogy az IMF küldöttsége a hitelfeltételek módosítására vonatkozó dokumentumot adott át a kormány képviselőinek.
„A szerződésbe egyes kitételei nem teljesültek, de ezek nem annyira fontosak, hogy indokolnák a hitelfeltételek módosítását” – hangsúlyozta Vlădescu. A pénzügyminiszter elmondása szerint az IMF nem feltételmódosításokat terjesztett elő, hanem technikai jellegű ajánlásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogyan valósítsa meg a kormány a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok