„Megkegyelmeznek” az adósoknak. A büntetőkamatok eltörlésével ösztönöznék az adóalanyokat a tartozás befizetésére
Fotó: Beliczay László
Az államnak meglennének az eszközei arra, hogy behajtsa a cégek és magánszemélyek által az államkassza felé felhalmozott adósságokat – vallják a szakemberek, akik a most meghirdetett adóamnesztia kapcsán arra is rámutatnak: már-már lehetetlen, hogy nem indult meg a végrehajtási eljárás olyan adóalanyok ellen, akiknek még tavalyi tartozásaik vannak.
Különböző könnyítésekkel próbálja ösztönözni a kormány az egymillió lejnél nagyobb adóhátralékok befizetését, az ennél kisebb hátralékoknál pedig elengedik a büntetőkamatokat, ha az adósságot november 30-ig törlesztik. A sajtó által adóamnesztiaként emlegetett rendeletet szerdán fogadta el a Viorica Dăncilă vezette kabinet.
Az adóhátralékot legfeljebb tíz évre lehet átütemezni, az adóhatóság pedig – bizonyos feltételek teljesítése esetén – el is engedheti az adósság 30-tól 50 százalékig terjedő hányadának befizetését.
A könnyítések elnyerésének egyik feltétele, hogy az adós december 15-ig befizesse a folyó évre esedékes adóterheit, az átütemezés első évében is naprakészen fizessen adót, a második évtől kezdődően pedig a hátralékból is törleszteni kezdjen. Azok az adóalanyok számíthatnak adóhátralékuk 30-50 százalékának elengedésére, amelyek még idén törlesztik annak 5-15 százalékát.
A Mediafax hírügynökség által közölt adatok szerint
Mint ismeretes, legutóbb 2015-ben hirdetett a kormány „adóamnesztiát”, akkor szintén a büntetőkamatok elengedésével próbálták ösztönzi, hogy minél több cég és magánszemély fizesse be maradéktalanul az adóját.
„A Romániában működő magán- és állami cégek közel felét érinti a kormány által elfogadott adóamnesztia, érthetetlen, miként tudott ennyi vállalkozás több hónapos adósságot felhalmozni, amikor a gyakorlat szerint, ha egy cég 25-ig nem törleszt, másnap már kiküldik a felszólítást, és két hét után elindul a végrehajtás” – értékelt a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a határozat szerint több mint 300 ezer vállalkozás 33,7 milliárd lejnyi tartozását törlik el, amit a kormány azzal indokol, hogy az adóamnesztia révén rábírják a cégeket az elmaradások befizetésére. A szakember szerint viszont ez a megközelítés azért nem logikus, mert az államnak mindenképpen a rendelkezésére állnak az eszközök, hogy a kinnlevőségeit behajtsa.
– szögezte le a kamara elnöke.
Édler amúgy valószínűnek tartja, hogy az adóamnesztia hátterében az áll, hogy a kormány az eladósodott állami cégeket, vállalatokat próbálja „ráncba szedni”, de kizárólag ezekre vonatkozó jogszabályt nem lehet elfogadni, ezért született az általános amnesztia. „Az állami vállalatok tartozásainak nagy része a késedelmi és büntetőkamatokból halmozódott fel, így ha ezeket eltörlik, máris „piacosabbá” válnak. „Egyetlen céget sem lehet eladni, ha hatalmas adósságai vannak az állam felé, ám ha ezeket lenullázzák, nagyobb eséllyel találnak gazdára” – részletezte a szakember.
„Nehéz több hónapos adósságokat felhalmozni, hiszen ennyi idő alatt az adóhivatalnak be kell indítania a végrehajtási eljárásokat” – nyilatkozta hasonlóképpen megkeresésünkre Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő. Mint hangsúlyozta, az adóamnesztia az elmúlt év végéig felhalmozott tartozásokra vonatkozik, azóta eltelt hét hónap, lehetetlen, hogy a cégek ellen ne indult volna be az eljárás, a banki számlák zárolása, ingatlanok lefoglalása, az ügyfelek fizetésének zárolása, ami azt jelenti, hogy az adós cég által kiállított számlák ellenértékét már nem a cégnek, hanem közvetlenül az államnak kell befizetniük az ügyfeleiknek. Debreczeni László szerint az intézkedés valószínűleg a nagy cégekre vonatkozik leginkább, esetükben működnek a havonta történő megegyezések, ha az aktuális adó és az elmaradás egy részét befizetik, felfüggeszti az adóhivatal a végrehajtási eljárást, hogy „hagyja őket működni”.
Hamarosan adóamnesztiával rukkol elő a kormány – harangozta be a Krónikának a Kovászna Megye Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki igazságtalannak tartja a tervezett intézkedést, mivel az időben törlesztők semmiféle jutalomban nem részesülnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!