
2012. május 17., 09:082012. május 17., 09:08
Elfogadta tegnapi ülésén a kormány azt a sürgősségi rendeletet, amelynek értelmében még az idén, két részletben emelik vissza a közalkalmazottak béreit a 2010-es, 25 százalékos csökkentés előtti szintre. Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter az ülést követően elmondta: a bruttó bér június elsejétől 8, december elsejétől pedig további 7,4 százalékkal nő.
A 15 százalékos bércsökkentéssel sújtott közalkalmazottak júniustól 2,3 százalékos emelést kapnak. Emellett a határozat értelmében visszafizetik a nyugdíjasoknak az illetményükből jogellenesen levont egészségbiztosítási járulékot. Ez utóbbi lépés 1,5 milliárd lejjel rövidíti meg az egészségbiztosító költségvetését.
A tervezet arról is rendelkezik, hogy a fentebb jelzett időpontokban ugyanakkora arányban növeljék a romániai közalkalmazottak étkezési és ruházkodási támogatását is, amelynek értéke ugyanakkor nem haladhatja meg a 2010. júniusi szintet.
A rendelet rámutat: a közalkalmazottakat érintő intézkedések 858,5 millió lejes többletterhet rónak a 2012-es költségvetésre.
A nyugdíjakból levont egészségbiztosítási járulékot a 2011. január 1. és 2012. április 3. közötti időszakra adják vissza, automatikusan, azaz a kedvezményezetteknek nem kell igényelniük azt. Mint ismeretes, a járulékot a nyugdíjak 740 lejt meghaladó részéből kellett volna levonni, azonban mégis a teljes összegből vonták le. Ezt bírósági ítélet nyilvánította törvénytelennek. Ennek nyomán a tegnapi kormánydöntés értelmében több részletben fizetik vissza a jogtalanul visszatartott összeget a nyugdíjasoknak.
A 2011 januárja és márciusa között levont összegeket egyenlő havi részletekben 2012 júniusa és augusztusa között fizetik vissza, a 2011 áprilisa és 2012 áprilisa között visszatartott pénzeket pedig 2013. december 31-éig. A munkaügyi miniszter elmondta: egyelőre csak augusztusig vannak meg a visszafizetéshez szükséges források, a további kárpótláshoz szükséges összegeket még keresik.
A kormány 2012. augusztus 25-ig dönt a további visszafizetés mikéntjéről, a visszatérítés pedig a nyugdíjbiztosítón, illetve a magánnyugdíj-pénztárakon keresztül történik majd. Az egészségbiztosítónak minden hónap első két munkanapján kell átutalnia a szükséges összeget a nyugdíjpénztáraknak. A nyugdíjasok a visszafizetett összeget minden hónapban a nyugdíjukkal együtt kapják majd meg. Ez idén összesen 286 100 000 lejjel csorbítja az egészségbiztosító költségvetését, jövőre pedig 1,24 milliárd lejjel.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke elégedetlen a kormány döntésével. Szerinte ugyanis nem százalékos alapon kellett volna visszaemelni a közalkalmazotti béreket, hanem fix összeggel, így ugyanis enyhíteni lehetett volna az alacsony és magas bérek közötti különbségeket. „Egy olyan alkalmazott esetében, aki jelenleg 700 lejt keres, a 8 százalékos indexálás csupán 56 lejes többletet jelent.
Ha azonban tízezer lejes bérről van szó, mert egyes közalkalmazotti szektorokban ilyen is van, a növelés 800 lejes többletet hoz, ami annyit jelent, hogy az alkalmazott indexálási módszer a nagy keresetű közalkalmazottakat hozza előnyös helyzetbe. Ha azonban fix összegű, mondjuk száz lejes emelést alkalmaznának, akkor az alacsony bért kapó közalkalmazottak is ugyanannyit nyertek volna” – vélekedett Hossu. A szakszervezeti vezér rámutatott: a bérek visszaemelése pozitív, kárpótló jellegű intézkedés, azonban nem képes kompenzálni a közalkalmazottak által az elmúlt három évben elszenvedett veszteségeket.
Victor Ponta amúgy a tegnapi kormányülést követően elmondta: a kormány 387 millió lejnyi még el nem költött pénzt tud visszaszerezni a korábbi kormánypártok politikusai által irányított önkormányzatoktól, ez az Ungureanu-kormány által kiutalt 648 milliós összegnek mintegy fele.
Szerinte ezt az összeget kampánykritériumok alapján „pazarolták el”. Mint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet egyik első döntése volt a PDL-s és RMDSZ-es önkormányzatoknak kiutalt pénzek visszakövetelése. A demokrata-liberálisok és az RMDSZ ugyanakkor közölte: perre mennek a pénzekért.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.