2010. június 09., 09:572010. június 09., 09:57
A balti állam az övezet 17. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.
A miniszterek megállapodtak a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszköz működésének részleteiről, lehetővé téve, hogy a cégformában létrehozandó, 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap hamarosan igénybe vehető legyen.
Az alap felállításáról még május elején döntöttek, de mivel a pénzügyi piacokat ez nem teljesen nyugtatta meg, fontosnak tartották, hogy mielőbb kidolgozzanak egy olyan működési mechanizmust, amely egyértelművé teszi, hogy szükség esetén egy-egy rászoruló ország gyorsan juthat támogatáshoz.
Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a miniszteri találkozó után – Junckerrel közösen tartott – sajtótájékoztatóján fogalmazott, nem maradt bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy az eurózóna teljesíti ígéretét a nehéz helyzetbe került országok segítésére. Hozzátette, a támogatás feltételes, azzal számos kötelezettség vállalása jár, mint a szigorú pénzügyi konszolidáció.
Az új eszköz egy Luxemburgban bejegyzett vállalatként működik majd, amely szükség esetén az euróországok garanciavállalása mellett 500 milliárd eurós keretből nyújthat hiteleket. Az alap vezetésében a pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet, elnökét pedig – mint Juncker jelezte – napokon belül kiválasztják.
A miniszteri csoport tagjai elegendőnek minősítették Spanyolország és Portugália múlt hónapban 2010–11-re bejelentett konszolidációs intézkedéseit, de jelezték, hogy az azt követő évekre ezekben az országokban további lépéseket kell tenni elsősorban a szerkezeti reformok terén. Az Európai Bizottság hamarosan részletes elemzést készít a bejelentett intézkedések államháztartási hatásáról a túlzott hiány miatti eljárás keretében, jelezte Rehn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok