2010. június 09., 09:572010. június 09., 09:57
A balti állam az övezet 17. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.
A miniszterek megállapodtak a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszköz működésének részleteiről, lehetővé téve, hogy a cégformában létrehozandó, 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap hamarosan igénybe vehető legyen.
Az alap felállításáról még május elején döntöttek, de mivel a pénzügyi piacokat ez nem teljesen nyugtatta meg, fontosnak tartották, hogy mielőbb kidolgozzanak egy olyan működési mechanizmust, amely egyértelművé teszi, hogy szükség esetén egy-egy rászoruló ország gyorsan juthat támogatáshoz.
Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a miniszteri találkozó után – Junckerrel közösen tartott – sajtótájékoztatóján fogalmazott, nem maradt bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy az eurózóna teljesíti ígéretét a nehéz helyzetbe került országok segítésére. Hozzátette, a támogatás feltételes, azzal számos kötelezettség vállalása jár, mint a szigorú pénzügyi konszolidáció.
Az új eszköz egy Luxemburgban bejegyzett vállalatként működik majd, amely szükség esetén az euróországok garanciavállalása mellett 500 milliárd eurós keretből nyújthat hiteleket. Az alap vezetésében a pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet, elnökét pedig – mint Juncker jelezte – napokon belül kiválasztják.
A miniszteri csoport tagjai elegendőnek minősítették Spanyolország és Portugália múlt hónapban 2010–11-re bejelentett konszolidációs intézkedéseit, de jelezték, hogy az azt követő évekre ezekben az országokban további lépéseket kell tenni elsősorban a szerkezeti reformok terén. Az Európai Bizottság hamarosan részletes elemzést készít a bejelentett intézkedések államháztartási hatásáról a túlzott hiány miatti eljárás keretében, jelezte Rehn.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok