2010. június 09., 09:572010. június 09., 09:57
A balti állam az övezet 17. tagja lesz Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Málta, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia mellett. Az övezet bővítésével az EU azt is jelezni kívánja, hogy a zónában nem ingott meg a bizalom, a csatlakozásra vágyók felé pedig azt, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére befogadó, nyitott együttműködési forma marad.
A miniszterek megállapodtak a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő euróövezeti országok támogatására szolgáló új uniós eszköz működésének részleteiről, lehetővé téve, hogy a cégformában létrehozandó, 500 milliárd eurós keretű pénzügyi stabilizációs alap hamarosan igénybe vehető legyen.
Az alap felállításáról még május elején döntöttek, de mivel a pénzügyi piacokat ez nem teljesen nyugtatta meg, fontosnak tartották, hogy mielőbb kidolgozzanak egy olyan működési mechanizmust, amely egyértelművé teszi, hogy szükség esetén egy-egy rászoruló ország gyorsan juthat támogatáshoz.
Mint Olli Rehn pénzügyi biztos a miniszteri találkozó után – Junckerrel közösen tartott – sajtótájékoztatóján fogalmazott, nem maradt bizonytalanság arra vonatkozóan, hogy az eurózóna teljesíti ígéretét a nehéz helyzetbe került országok segítésére. Hozzátette, a támogatás feltételes, azzal számos kötelezettség vállalása jár, mint a szigorú pénzügyi konszolidáció.
Az új eszköz egy Luxemburgban bejegyzett vállalatként működik majd, amely szükség esetén az euróországok garanciavállalása mellett 500 milliárd eurós keretből nyújthat hiteleket. Az alap vezetésében a pénzügyminiszteri csoport tagjai foglalnak helyet, elnökét pedig – mint Juncker jelezte – napokon belül kiválasztják.
A miniszteri csoport tagjai elegendőnek minősítették Spanyolország és Portugália múlt hónapban 2010–11-re bejelentett konszolidációs intézkedéseit, de jelezték, hogy az azt követő évekre ezekben az országokban további lépéseket kell tenni elsősorban a szerkezeti reformok terén. Az Európai Bizottság hamarosan részletes elemzést készít a bejelentett intézkedések államháztartási hatásáról a túlzott hiány miatti eljárás keretében, jelezte Rehn.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.