Jelentés: indokolatlanul magas az üzemanyagok ára

Ez a dokumentum jelenleg a miniszterelnök asztalán van, és a tegnap jutott a Mediafax hírügynökség birtokába. A román piac fő kőolajipari szereplői az OMV Petrom, a Rompetrol, a LukOil, a MOL és az OMV.

„A kockázati vizsgálatokból kiderült, hogy a tavalyi év folyamán az a piac, amelyen az üzemanyag-gyártók és -forgalmazók működtek, jelentősen átalakult, ami abban nyilvánult meg, hogy a töltőállomásokon magas volt a benzin és a gázolaj ára. Eközben a termeléssel és a forgalmazással járó költségek (kivéve az áfát és a jövedéki adót) relatíve állandóak maradtak, vagy alig észlelhetően módosultak. Következtetésképpen a kialakult helyzetnek jóval nagyobb profitot kellett volna eredményeznie a piaci szereplők számára, így nagyobb jövedelemadót és több áfát kellett volna fizetniük” – mutat rá a jelentés.

A dokumentum arra is rámutat, hogy a tavalyi év folyamán mintegy 20 százalékkal nőtt az üzemanyagok ára, és hogy a legtöbb esetben a piaci szereplők nagyrészt egy időben és szinte azonos mértékben drágítottak, így szinte azonos áron vásárolható egy liter benzin vagy gázolaj valamennyi fontosabb vállalat töltőállomásánál. Az adók és az árak viszonyát vizsgálva kiderül, hogy a tavalyi év folyamán az előző évi 52,5 százalékról 49,8 százalékra csökkent az adók aránya a fogyasztói árban – miközben három százalékkal, 19-ről 24 százalékra nőtt az áfa a tavalyi év második felétől. 

„Mindez igazolja, hogy nem lehet az adóterhek növekedésére fogni a drágításokat” – mutatnak rá a jelentés készítői. Hasonlóképpen három százalékkal csökkent az adók aránya abban az árban is, amelyet a nagy gyártók és forgalmazók a benzin nagybani árban alkalmaztak, míg a gázolaj árában 5 százalékos visszaesésről beszélnek.

A kőolaj – mint alapnyersanyag – tőzsdei árának alakulása kapcsán megjegyzik, hogy 2010 elején a New York-i tőzsdén a referencia-árfolyam hordónként 80 dollár volt, december közepén pedig 90 dollár körül alakult. „Így tehát ezek az adatok sem teszik indokolttá a mintegy 20 százalékos drágítást” – szögezik le a jelentéstevők, akik ugyanakkor paradoxonnak nevezik, hogy míg a 2009-es év folyamán januártól decemberig a tonnánkénti ár 470 dollárról 850-re nőtt, a hazai forgalmazók alig 50 banival módosítottak literenkénti áraikon, addig tavaly közel egy lejjel drágítottak, miközben az ár 850 dollárról 980 dollárra emelkedett.

„Megállapíthatjuk tehát, hogy 2009-ben közel 100 százalékos volt az árnövekedés, a 380 dolláros tonnánkénti drágítás pedig alig 50 banis fogyasztói áremelést eredményezett, addig a 130 dolláros drágítás egy lejes áremelést vont maga után” – vonják le következtetésként a dokumentum szerzői.

A lej és a dollár árfolyamának alakulását górcső alá véve arra derül fény, hogy a tavalyi első nemzeti banki referencia-árfolyam 2,9089 lej/dollár volt, idén január 13-án pedig 3,2350 – a szakemberek szerint ez sem teszi indokolttá a közel 20 százalékos drágítást.

A jövedéki adó szintje sem változott eközben, egész évben állandó maradt: az ólommentes benzinnél 1,48 lej, míg a gázolajnál 1,48 lej volt. „Idén januártól ugyan három százalékkal megemelte a kormány a jövedéki adót, azonban ha az árfolyam-növekedést is számításba vesszük, akkor sem indokolt a közel 20 százalékos drágulás” – szögezik le a jelentés készítői.

A szakhatóságok vizsgálata arra is rámutat, hogy rendellenességek tapasztalhatók a kőolajipari társaságok pénzügyi eredményeiben. Ugyanis ha 20 százalékos drágítással és az előző évekhez képest relatív állandó vagy számottevőnek nem nevezhető kiadásokkal számolunk, akkor arányosan növekednie kellett volna a profitnak, ezzel egy időben a vállalatok által befizetett jövedelemadónak is.

Ezzel szemben a vizsgált cégek jövedelme nemhogy nem nőtt, hanem szinte valamennyien jelentős veszteségről adtak számot könyvelésükben. A Rompetrol által tavaly novemberben a tőzsdéhez eljuttatott könyvelés szerint a vállalat 2010 első kilenc hónapjában 139,6 millió dolláros veszteséget regisztrált – ami 29,1 százalékkal nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában jelentett számadat. Eközben tavaly november végén az orosz Lukoil által kezelt Petrotel-Lukoil igazgatótanácsa 136 millió eurós törzstőkeemelésről döntött, hogy az összegből finanszírozni lehessen a romániai vállalat veszteségeit, s ezáltal folytatni tudják tevékenységüket. Ugyanebben a periódusban az OMV Petrom 337,2 millió eurós jövedelmet jelentett, ami 46 százalékos bővülést jelent 2009 első kilenc hónapjához viszonyítva.