2013. február 27., 08:092013. február 27., 08:09
Simor András lehetséges utódjaként főként Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert emlegetik, azonban sem Orbán Viktor, sem más nem beszélt még a leendő jegybankelnök személyéről.
A kormányfő a tévéműsorban annyit jegyzett meg, hogy a kiválasztásnál körültekintően kell eljárni. „Van egy elképzelésem, milyen egy jó jegybankelnök – mondta Orbán Viktor. – Van egy elgondolás, hogy hogyan tudna jobban teljesíteni a jegybank megfelelő személyi döntések esetében, tehát én mindent kellő súllyal átgondoltam, nemzetközi példákat ismerek, személyes tapasztalatom van.” Az elmúlt időszakban sokat támadott Simor András eközben az m1 hétfői Este műsorában elismerte, voltak hibás döntései, például az, hogy bár a devizahitelek felépülésének durván kétharmada, 70 százaléka az ő hivatali időszaka előtt történt, az MNB nem lépett fel elég aktívan a devizahitelezés további terjedése ellen. Az MNB elnöke kitért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé történt adatszolgáltatásra is, mint hangsúlyozta, a 2008-as IMF–EU-megállapodás keretében Magyarország 20 milliárd euró forrást kapott a nemzetközi szervezetektől, hogy az IMF és az EU megóvja Magyarországot „a nagyobb bajoktól”, hiszen akkor spekulatív támadás zajlott a forint ellen, a magyar állampapírok ellen, a magyar részvények ellen is. „Nem állt az IMF érdekében, hogy a pénz, amelyet ők beutalnak az országba, más utakon kimenjen. Azért akarták figyelni a hét legnagyobb bank forgalmát, hogy lássák, ez a pénz nem megy az országból”– mondta Simor András. Hozzátette: az IMF az ország devizaegyenlegére akart figyelni. „Az IMF-fel és az EU-val közösen az MNB kötelezettségvállalást kért a bankoktól, hogy 2008 szeptemberéhez képest nem csökkentik a magyarországi kitettségüket, nem visznek ki devizát az országból. Ezt a kötelezettséget akarta az IMF ellenőrizni” – mondta az MNB elnöke. Simor András hozzáfűzte, a kormány illetékesei tudtak arról, hogy IMF a magyar bankokról rendszeresen adatokat kér, a tárgyalások jelentős részén ugyanis együtt voltak a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, IMF és EU képviselői. Az MNB az adatszolgáltatással nem sértette meg a hitelintézetekről szóló törvényt – hangsúlyozta Simor András, hozzátéve, az adatátadás nem a hitelintézeti törvényen alapult. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzőstábja által hétfőn közzétett elemzés szerint egyébként Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter MNB-elnöki kinevezése negatív piaci reakciót eredményezhet, az azonban szerintük valószínűtlen, hogy Matolcsy György kellemetlen meglepetéseket okozna a piaci szereplőknek, „legalábbis megbízatása korai szakaszában”.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.