
Fotó: Agerpres
2010. március 17., 09:252010. március 17., 09:25
Az eurócsoport tagjai elfogadták az Európai Bizottság értékelését, miszerint a görög kiadáscsökkentő, illetve bevételnövelő intézkedések megfelelőek, és hangot adtak várakozásuknak, hogy Görögországnak nem lesz szüksége uniós pénzügyi mentőövre. Amint arról beszámoltunk, ilyet Athén nem is kért eddig.
A tegnapi tanácskozáson a nem euróövezeti országok közül különösen figyelemre méltó a görögökkel általában felettébb kritikus svédek véleménye. Anders Borg svéd pénzügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy megítélése szerint most sokkal jobb a görög helyzet, mint amilyen egy hónappal ezelőtt volt. Az EU soros elnökségét adó Spanyolország pénzügyminisztere, Elena Salgado szintén azt hangsúlyozta, hogy Görögországnak jelenleg nincs szüksége külső segítségre.
Az eurócsoport hétfő este felvázolt ugyan egy támogatási eszközrendszert arra az esetre, ha mégis ki kellene húzni Athént a bajból, de ennek végleges jóváhagyását egy valamikori EU-csúcstalálkozóra hagyták – ezzel is azt üzenve a piacoknak, hogy a görög helyzet nem ad okot aggodalomra. E támogatási „B terv” mibenlétét konkrétan nem ismertették – megfigyelők szerint azért, hogy némi homályban tartsák a spekulánsokat. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök annyit árult el, hogy az euróövezet országai szükség esetén kétoldalú alapon segítenék ki Görögországot, és hogy a hitelgaranciák nyújtásának terve nem szerepel az elképzelések közt.
Derűlátásra adhat okot az a tény is, hogy tegnap a Standard & Poor’s levette a tavaly december óta érvényben tartott, negatív kihatású figyelőlistáról Görögország szuverén adósbesorolásait, amely szerint a görög kormány költségvetési konszolidációs programja megfelel az ország jelenlegi osztályzatainak. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja megerősítette a hosszú futamú görög államadósság közepes befektetői „BBB plusz” besorolását, valamint az „A 2”-es szintű rövid futamú osztályzatot. Az S&P a negatív figyelőlista helyett ezekre a besorolásokra tegnaptól negatív kilátást léptetett érvénybe. A negatív kilátás is a leminősítés lehetőségére utal, de jóval hosszabb távon, mint a negatív figyelőlista, amelynek bejelentését akár néhány napon vagy héten belül osztályzatrontás követheti.
Hatott is az euró–dollár árfolyamra az intézkedés, az euró napközbeni csúcsra nőtt tegnap délután, miután a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő megerősítette Görögország adósi besorolásait. Az euró 1,3771 dollárra nőtt a hétfő késő esti 1,3677 dollárról.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.