
2009. november 17., 09:012009. november 17., 09:01
Az elemzők arra számítottak, hogy éves viszonylatban a visszaesés legkevesebb 9 százalék lesz. A 2009 júliusa és szeptembere közötti időszak volt az egymást követő ötödik negyedév, melyben a gazdaság visszafejlődött. A legnagyobb arányú, 4,6 százalékos visszaesés az idei év első negyedévében következett be.
„Románia okozta a legnagyobb meglepetést. A belső fogyasztás valószínűleg továbbra is alacsony szinten lesz, tehát a javulást feltehetőleg a külföldi kereslet és a raktárkészletek növekedése okozta” – nyilatkozta Rainer Singer, az Erste Csoport vezető közgazdásza. A szakemberek véleménye szerint a vártnál kedvezőbb eredmények elsősorban az iparnak és a szolgáltatásoknak tudhatók be.
„A gazdasági visszaesés folytatódni fog, de egyre kisebb mértékben. Elképzelhető, hogy 2009 utolsó negyedévében vagy legkésőbb 2010 első negyedévében az előző negyedév szintjén lesz a gazdaság teljesítménye, de az enyhe növekedés sem kizárt” – nyilatkozta Radu Crăciun, a Eureko Pensii befektetési és nyugdíjalap befektetési igazgatója.
Még optimistább Eugen Sinca, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) elemzője, aki szerint már az idei év utolsó három hónapjában véget érhet a gazdaság zsugorodása. Sinca ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a hazai gazdaság jövő évi teljesítménye nagymértékben függ a világ vezető gazdaságaitól, valamint a jövendőbeli kormány adópolitikájától. „A háztartási fogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát mutat, mivel a jövedelmek növekedésére vonatkozó kilátások nem túl kedvezőek, a munkanélküliek száma pedig 70 százalékkal nőtt, amit az emberek bizonytalansági tényezőként élnek meg. Mindezek miatt a fogyasztási hitelek iránti igény lényegesen visszaesett” – jelentette ki a BCR szakembere.
Mérsékelt derűlátással nyilatkozott a Ziarul Financiar napilap által megszólaltatott Lars Christensen (képünkön), a Danske bank vezető közgazdásza is. „A román gazdaság továbbra is el van merülve a válságban, de az exportfeltételek javulásának köszönhetően elkezdődött a stabilizáció. Ez pozitívum, annak ellenére, hogy a belső fogyasztás szintje továbbra is nagyon alacsony” – nyilatkozta a dán közgazdász.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.