2010. február 09., 14:572010. február 09., 14:57
A Thomson Reuters & OeKB közép- és kelet-európai üzleti hangulat indexe jelentős mértékben emelkedett Lengyelországra, a Cseh Köztársaságra és Oroszországra vonatkozóan, bár kissé romlott egyes balkáni országok esetében. A negyedévente kalkulált index 16-ra emelkedett az októberi 10-ről, főként a banki és a biztosítási szektorok javuló üzleti kilátásainak köszönhetően. Az építőipar indexe továbbra is negatív, az ingatlanpiaci index pedig viszonylag alacsony.
\"Amint az várható volt, a gazdasági válságból saját erőből kilábalni képes és az idén gazdasági növekedés elő néző kelet- és közép-európai országok esetében tapasztalható a legnagyobb mértékű hangulat javulás\" - írja az OeKB osztrák exportfinanszírozó bank által összeállított tanulmány. \"Feltűnő módon Oroszország megítélése is jelentősen javult annak ellenére is, hogy a pénzügyi és gazdasági válság sokkal nagyobb mértékben viselte meg, mint a többi országot. A közvetlen külföldi befektetők nyilvánvalóan azt feltételezik, hogy Oroszország gazdasága túljutott a mélyponton és fellendülési fázisba lép\".
Az indexnek a vállalatok jelenlegi helyzetmegítélését mutató komponense 3-ra emelkedett, ami egy éve az első pozitív érték. Az üzleti várakozási mutató 29-re emelkedett 23-ról, a gazdaság helyzet kilátásainak megítélése 19-re 18-ról.
A kelet-európai országok - Lengyelország kivételével - mély recesszióba estek tavaly, mivel összeomlott Nyugat-Európa kereslete exportjuk iránt, a nemzetközi pénzügyi válság pedig befagyasztotta az elérhető hiteleket.
Az IMF a legtöbb térségbeli ország esetében gazdasági fellendülést jelez előre az idei évre, igaz, ennek ütemét lassítja majd a nyugat-európai országok gazdasági ösztönző programjainak kifutása miatt lanyhuló kereslet, a bankok továbbra is szűkmarkú hitelezési gyakorlata és a magas munkanélküliség.
Az index tartózkodó optimizmusról tanúskodik Horvátország, Szerbia és Bulgária esetében, csökkenő, de még pozitív értékekkel, emelkedett viszont Románia esetében, főként a 20 milliárd eurós IMF csomagnak köszönhetően.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.