2010. február 05., 10:382010. február 05., 10:38
A legnagyobb európai hitelminősítő közölte: a kilátásjavítással együtt megerősítette Románia hosszú futamú szuverén deviza- és beladósságának „BB plusz”, illetve „BBB mínusz” osztályzatát, valamint a „BBB” szintű besorolási országplafont és a rövid lejáratú devizakötelezettségek „B” osztályzatát. A „BB plusz” hosszú futamú román devizaadós-besorolás a befektetési szint alatt, a spekulatív sávban van.
Az EU-n belül csak Romániára és Lettországra tartanak érvényben nem befektetői besorolásokat a hitelminősítők; a két országot a Fitch mellett a Standard & Poor’s is a „BB” kategóriába sorolta.
A román kilátásjavításhoz fűzött elemzésében a Fitch Ratings kiemelte: a javuló gazdasági és külső pénzügyi kondíciók, a vártnál meredekebben csökkenő tavalyi folyómérleghiány, az idei költségvetés elfogadása, valamint a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) fenntartott kapcsolatok várható normalizálása enyhítette a szuverén besorolásokra nehezedő, lefelé ható nyomást. A hitelminősítő szerint a költségvetés elfogadása és az IMF/EU-program újrakezdésének valószínűsége jelentősen csökkentette a költségvetési és a külső finanszírozási kockázatokat, valamint a további makrogazdasági instabilitás veszélyét.
A Fitch arra számít, hogy hamarosan folyósítják a nemzetközi pénzügyi védőcsomag következő, valamint a tavaly novemberről elmaradt hitelrészleteit; ezek együttes összege 3,4 milliárd euró. A cég szerint azonban változatlanul vannak lefelé ható kockázatok a 2010-es költségvetés politikai kihívást jelentő elemeinek végrehajtásával kapcsolatban, különös tekintettel a kormány szűk parlamenti többségére és a 2007-2008-as rossz költségvetési teljesítményre.
A kockázatos elemek között említette a hitelminősítő a közszférabeli bérbefagyasztást, és mintegy 100 ezer közalkalmazott tervezett elbocsátását. A Fitch becslése szerint a román gazdaság teljesítménye tavaly 6,9 százalékkal zuhant, főleg a belső kereslet visszaesése miatt. Ez azonban csökkentette az importigényt, és ennek révén a vártnál nagyobb mértékben csökkent a hazai össztermék arányában mért folyómérleghiány is, a 2008-as 12 százalékról 4,5 százalékra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok