2011. január 21., 09:562011. január 21., 09:56
A szervezet elnöke, Valer Suciu csütörtökön közölte, hogy a szakszervezetiek és a kormány közötti munkakonfliktus kirobbantásáról döntöttek csütörtökön Zilahon a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvezető elnökségi ülésén.
A döntést január 24-én, hétfőn közlik majd a kormány képviselőivel is. Suciu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a hiányosságokat és követeléseket tartalmazó listát már korábban eljuttatták a Boc-kabinethez, a kormány azonban csak néhány pontra adott választ, miközben egyetlen kérésüknek sem tett eleget. A szakszervezeti vezető elmondta, a FNSA 50 ezer tagja felrója, hogy nem kapták vissza a béreikből tavaly levont 25 százalékot, mint ahogy a 13. fizetés, élelmiszer- és üdülési utalvány sem jár nekik az idén. A szakszervezetisek ugyanakkor azt is kérik, hogy a közalkalmazotti tisztségek betöltését ne a politikum határozza meg. „A teljes közigazgatás politikai befolyás alatt áll, még a kapus is” – hangoztatta Suciu.
Hozzátette: azt is kérik a kormánytól, hogy ne avatkozzék be a szakszervezetek tevékenységébe. „Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években számos esetben megállították az autókat Arad és Iaşi megyében, hogy ne mehessenek el az emberek a bukaresti tüntetésre” – mondta Valer Suciu.
A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy február 24-ig meghosszabbították azt a határidőt, ameddig aláírásokat gyűjtenek a megyei és regionális szintű sztrájkokhoz és tiltakozó megmozdulásokhoz. „Eddig a szükséges aláírások 20 százalékát gyűjtöttük össze, de a megyei szervezetek kérésére a határidőt meghosszabbítottuk február 24-ig. Nincs kizárva az sem, hogy tüntetést szervezünk Bukarestben a kormány székhelye előtt, ahogyan azt az elmúlt években is tettük” – mondta Valer Suciu. Hozzáfűzte: január 27-én, csütörtökön a FNSA arra kéri majd az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetőségét, ők is robbantsanak ki munkakonfliktust.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.