2011. január 21., 09:562011. január 21., 09:56
A szervezet elnöke, Valer Suciu csütörtökön közölte, hogy a szakszervezetiek és a kormány közötti munkakonfliktus kirobbantásáról döntöttek csütörtökön Zilahon a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének ügyvezető elnökségi ülésén.
A döntést január 24-én, hétfőn közlik majd a kormány képviselőivel is. Suciu ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a hiányosságokat és követeléseket tartalmazó listát már korábban eljuttatták a Boc-kabinethez, a kormány azonban csak néhány pontra adott választ, miközben egyetlen kérésüknek sem tett eleget. A szakszervezeti vezető elmondta, a FNSA 50 ezer tagja felrója, hogy nem kapták vissza a béreikből tavaly levont 25 százalékot, mint ahogy a 13. fizetés, élelmiszer- és üdülési utalvány sem jár nekik az idén. A szakszervezetisek ugyanakkor azt is kérik, hogy a közalkalmazotti tisztségek betöltését ne a politikum határozza meg. „A teljes közigazgatás politikai befolyás alatt áll, még a kapus is” – hangoztatta Suciu.
Hozzátette: azt is kérik a kormánytól, hogy ne avatkozzék be a szakszervezetek tevékenységébe. „Mindannyian nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években számos esetben megállították az autókat Arad és Iaşi megyében, hogy ne mehessenek el az emberek a bukaresti tüntetésre” – mondta Valer Suciu.
A szakszervezeti vezető arról is beszámolt, hogy február 24-ig meghosszabbították azt a határidőt, ameddig aláírásokat gyűjtenek a megyei és regionális szintű sztrájkokhoz és tiltakozó megmozdulásokhoz. „Eddig a szükséges aláírások 20 százalékát gyűjtöttük össze, de a megyei szervezetek kérésére a határidőt meghosszabbítottuk február 24-ig. Nincs kizárva az sem, hogy tüntetést szervezünk Bukarestben a kormány székhelye előtt, ahogyan azt az elmúlt években is tettük” – mondta Valer Suciu. Hozzáfűzte: január 27-én, csütörtökön a FNSA arra kéri majd az Alfa Kartell szakszervezeti tömb vezetőségét, ők is robbantsanak ki munkakonfliktust.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok