2010. május 19., 15:142010. május 19., 15:14
„A két tervezett létesítmény része az integrált városfejlesztési tervnek, amelyet a metropolisövezet dokumentációjában benyújtottunk a fejlesztési minisztériumhoz. Több lehetséges helyszínt is számításba vettünk, végül úgy döntöttünk, Felek község határában hozzuk létre a két ipari parkot, a Bányabükköt Apahidával összekötő dél-keleti kerülőgyűrű mentén” – részletezte Tişe.
Az elöljáró elmondta, a projekt akkor kapott zöld jelzést, amikor Nicolae Badea, Felek polgármestere aláírta a társulási szerződést. Ezzel a lépéssel Felek is csatlakozott a Kolozsvárból és 18 környező településből álló metropolisövezethez. Nicolae Badeától ugyanakkor megtudtuk, a 3800 lelket számláló község korábban azért nem írta alá a társulási szerződést, mert semmilyen előnye nem származott volna ebből.
Hozzátette: azért is ment bele a társulásba, mert több pénzt szeretne vonzani a községháza kasszájába. A tervek szerint a negyedik Tetarom logisztikai ipari park lesz, amely az első Tetarom mintájára kis- és közepes vállalkozásoknak ad majd helyet. A 85 hektáros területű ipari park várhatóan 11 millió eurós ráfordításból valósul meg, jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak, mert légkésőbb őszig le akarják adni a pályázatokat az uniós támogatásokra. A megyei önkormányzatnak önrészként a beruházás felét kell biztosítania, de ezt két részletben, idén és jövőre, tette hozzá.
Az ötödik ipari parkot mindössze egy kilométer távolságra építik a logisztikai parktól, a százhektáros területen, itt a tervek szerint napenergiát állítanának elő. Ennek létrehozását várhatóan a leendő befektető finanszírozza majd, a projekt értékéről azonban az önkormányzat elnöke nem kívánt nyilatkozni, mint hangsúlyozta, még folynak a tárgyalások a lehetséges befektetővel.
Alin Tişe ugyanakkor arról is tájékoztatott, a közeljövőben víz- és csatornahálózata is lehet Feleknek, mert Kolozsvár vízhálózatát úgy bővítik tovább, hogy a Bükkben új víztározót hoznak létre, ahonnan már a község számára is elérhető közelségbe kerül a víz bevezetése.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.