
Fotó: Agerpres
2011. január 19., 10:182011. január 19., 10:18
A szakszervezetek és bizonyos munkáltatók vezetői szerint még el sem kezdődtek a munkatörvénykönyv ügyében a tárgyalások, és Ioan Botiş munkaügyi tárcavezetőtől pontosítást kértek arra nézve, hogy ezek a tárgyalások formálisak-e, vagy sem.
Ugyanakkor a szakszervezetek és a munkáltatók európai támogatást kérnek, felkérik a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet (ILO), hogy foglaljon állást a munkaügyi minisztérium által javasolt szövegek kapcsán, amelyek szerintük nincsenek összhangban az európai törvénykezéssel. Másrészt a szakszervezetek és a munkáltatók azért lobbiznak majd a parlamentben, hogy ne hagyják jóvá a munkatörvénykönyv jelenlegi változatát.
A szakszervezetek és a munkáltatók szerint mégis fennáll annak a veszélye, hogy a parlament elfogadja a munkatörvénykönyvet a munkaügyi minisztérium által javasolt formájában. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke elmondta, ilyen esetekre léteznek radikális megoldások is: „utcai verekedés, többszörös tiltakozások”, eddig ugyanis kordában tartották az erőszakos megnyilvánulásokat.
Ioan Botiş munkaügyi tárcavezető egyébként tegnap bejelentette, hogy a munkáltatók egy része egyetért a munkatörvénykönyvnek a munkaügyi minisztérium által javasolt változatával. Ezt a kijelentést Dan Matei Agathon, a Romániai Munkaadói Konföderációk Szövetségének képviselője is alátámasztotta. „Úgy hiszem, ma újabb lépést sikerül tennünk annak érdekében, hogy január 21-én bemutathassuk a munkatörvénykönyv végső változatát, valamint a szociális párbeszédre vonatkozó öt törvényt is” – mondta a munkaügyi tárcavezető.
Dan Matei Agathon kilenc munkáltatói szervezet képviselőjeként bejelentette, a munkatörvénykönyv jelenlegi változatát bemutatták és megvitatták, így most jóváhagyásra vár. Cezar Corîci, az UGIR-1903 munkáltatószövetség elnöke szerint azonban Dan Matei Agathon, a Romániai Munkaadói Konföderációk Szövetségének (ACPR) képviselője, aki együtt nyilatkozott Ioan Botiş tárcavezetővel a munkatörvénykönyv végső változatáról, nem tagja a kormányfő által kijelölt munkacsoportnak, és „teljesen hazug” kijelentéseket tett.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.