IMF-vezér Bukarestben

Amint arról már korábban beszámoltunk, ez az IMF-vezér első romániai vizitje, amelynek során a hatóságok mellett találkozik majd a magánszféra, a civil társadalom és az akadémia képviselőivel, azonban a látogatásnak a hivatalos bejelentések szerint nincs köze a Romániának nyújtandó újabb készenléti hitelmegállapodáshoz. A felek várhatóan aktuálgazdasági kérdésekről egyeztetnek majd. Lagarde ugyanakkor nyilvános fórum keretében beszél majd a régió gazdasági növekedésének új paradigmáiról.

Huszonhárom év, négy vizit

A rendszerváltás óta eltelt 23 évben a valutaalap négy igazgatója látogatott már el Bukarestbe, ebből három vizitre 1990 és 1966 között került sor, amikor Michel Camdessus tett látogatást a román fővárosban, majd 2010-ben Dominique Strauss-Kahnnal tárgyalhattak otthoni pályán a román hivatalosságok.

Mint beszámoltunk, Lagarde-ot az IMF, valamint az Európai Bizottság és a Világbank képviselőiből álló delegáció váltja, akikkel már a következő hitelmegállapodásról fognak tárgyalni a bukaresti illetékesek. A hatóságok mellett a külföldi szakemberek tárgyalnak majd a politikai alakulatok a szakszervezetek, a munkáltatói szövetségek, a bankok, valamint a civil szféra képviselőivel is. A vizsgálat eredményeit a látogatás végén ismertetik.

Közel hetven éve azonos célokkal

A Nemzetközi Valutaalap az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, ami 188 tagországot számlál. A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyam stabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleg problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.

A Valutaalap szervezeti felépítésének élén a Kormányzótanács áll, amelynek valamennyi tagország kormányzója a tagja. Ők évente egyszer, az IMF-Világbank éves közgyűlésén ülnek össze, míg a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság (IMFC) és a Fejlesztési Bizottság (DC) évente kétszer ülésezik. A Valutaalap napi munkáját a 25 tagú ügyvezető igazgatóság irányítja, őket segíti a szakértői stáb, melynek élén a vezérigazgató és három helyettese áll.

Megalakulása óta a Valutaalap céljai nem változtak, működése viszont a világgazdasági helyzethez igazodva alakult. Tevékenységének három fő pillére a gazdaságpolitikai felügyelet – amelynek keretében a gazdasági – és pénzügyi folyamatok vizsgálatára, illetve gazdaságpolitikai tanácsadásra kerül sor -, a szakértői segítségnyújtás, illetve a hitelnyújtás. A gazdaságpolitikai felügyelet során a Valutaalap többek között rendszeres párbeszédet folytat tagországaival az általában évente esedékes, az Alapokmány IV-es cikkelye szerinti gazdaságpolitikai konzultáció keretében, és ajánlásokat fogalmaz meg részükre.

A Valutaalap ugyanakkor egyebek mellett pénzügyi segítséget nyújt fizetési mérleg finanszírozási problémákkal küzdő országoknak, egyrészt átmeneti hitelt ad, illetve támogatja a fizetési gondok orvoslását szolgáló gazdasági programot. A hitelt valamelyik szabvány hitel-megállapodás keretében folyósítják. Ez rögzíti a fizetési mérleg gondok leküzdését célzó gazdaságpolitikát és intézkedéseket, amelyek megvalósítását az ország elvállalta. A hitel-megállapodás alapját képező gazdasági programot az egyes országok a Valutaalappal folytatott párbeszéd során készítik el.

Matolcsy: ki az IMF-fel!
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti irodájának bezárását kezdeményezte. A Christine Lagarde-nak, az IMF vezérigazgatójának címzett, ez ügyben írt levélről honlapján tájékoztatott tegnap a jegybank. Matolcsy a lépést azzal indokolta, hogy Magyarország várhatóan még idén előtörleszti a valutaalaptól 2008-ban felvett hitelét. A jegybank közleményében úgy fogalmazott: \"2013 elején befejeződött az IMF úgynevezett Post-Program Monitoring eljárása, valamint Magyarország tartozása az IMF-kvóta 200 százaléka alá csökken, ezért nem indokolt az IMF budapesti irodájának további fenntartása\". Az IMF 2009 áprilisa óta tart fenn budapesti irodát. Vezetője megnyitása óta Iryna Ivaschenko.