A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt globális recesszióra számít az IMF
Fotó: Pixabay
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008–2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Románia gazdasági növekedési kilátásait is jelentős mértékben rontotta a washingtoni székhelyű pénzintézet.
2020. április 15., 19:232020. április 15., 19:23
2020. április 15., 19:412020. április 15., 19:41
Jelentős mértékben rontotta Románia idei növekedési kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű hitelintézet által kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb, World Economic Outlook című világgazdasági növekedési prognózis szerint 2020-ban a román gazdaság 5 százalékkal zsugorodik. Az októberi IMF-előrejelzés eközben még 3,5 százalékos növekedést vetített előre.
A friss előrejelzés ugyanakkor arra is rávilágít, hogy idén robbanásszerűen megemelkedik a munkanélküliségi ráta, a 2019-ben regisztrált 3,9 százalékról idén 10,1 százalékra ugrik, és jövőre is csak 6 százalékig süllyed vissza a mutató. Az infláció az IMF elemzői szerint idén 2,2 százalékos lesz.
A Nemzetközi Valutaalap prognózisa egyébként egybecseng több romániai szakértő várakozásaival: a BRD elemzői alapesetben 3,9 százalékos, a BCR-é 4,7 százalékos visszaesést várnak. Az ING előrejelzése pesszimistább, aszerint a zsugorodás üteme eléri a 6,6 százalékot. Ezzel szemben a Világbank jóval derűlátóbb, minap kiadott előrejelzésében ugyan jelentősen rontotta a román gazdaság idei kilátásait, de még így is 0,3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2020-ra a korábbi 3,8 százalékhoz mérten.
Az IMF mostani prognózisa szerint amúgy a máltai gazdaság sínyli meg a legkevésbé a koronavírus-világjárványt, ezen a listán Magyarország a második 3,1 százalékkal. A közép-kelet-európai térség országai közül a horvátországi GDP 9 százalékkal csökken az idén, a bolgár 4 százalékkal, a szlovén 8 százalékkal, a szlovák 6,2 százalékkal, míg az osztrák 7 százalékkal esik vissza. A lengyelországi GDP 4,6 százalékkal csökken az idén, a csehországi pedig 6,5 százalékkal.
A nagy uniós tagállamok közül a német GDP 7 százalékkal, a francia 7,2 százalékkal, a spanyol 8,0 százalékkal, az olasz pedig 9,1 százalékkal csökken 2020-ban az IMF előrejelzése szerint.
Súlyosabb világválság jöhet, mint 2008-ban
A vírusjárvány megfékezésére bevezetett korlátozások miatt az idén globális recesszióra, jövőre pedig a visszaesést kompenzáló lendületes növekedésre számít a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált prognózisában. A bruttó hazai termék az előrejelzés szerint minden régióban visszaesik az idén Kína és India kivételével, ahol csak a növekedési ütem lassulása várható. A világgazdasági növekedési prognózisában (World Economic Outlook) az IMF az idén a globális bruttó hazai termék (GDP) 3,0 százalékos csökkenését várja a 2019-es 2,9 százalékos növekedés után. A teljesítmény idei zsugorodását viszont a világgazdaság 2021-ben 5,8 százalékos GDP-növekedéssel ellentételezi majd. Az IMF mostani előrejelzésében az előző prognózisban jelzett növekedést a tavaly októberben publikálthoz képest 2020-ra vonatkozóan 6,4 százalékponttal rontotta, a 2021-es becslést pedig 2,2 százalékponttal emelte. A tavaly októberi World Economic Outlook idén januárban kiadott felülvizsgált változatához képest a 2020-as növekedési előrejelzést 6,3 százalékponttal módosította lefelé, a 2021-est pedig 2,4 százalékponttal módosította felfelé az IMF. Az IMF elemzésében a koronavírus-járvány gazdasági következményeit sokkal súlyosabbnak ítéli meg a 2008/2009-es globális pénzügyi és gazdasági válságnál. Hangsúlyozza azonban, hogy az ellenintézkedéseknek és központi ösztönzőknek köszönhetően a gazdaság sokkal gyorsabban tér majd vissza a normális kerékvágásba mint akkor. Mivel a negatív következmények sokkal kiélezettebben jelentkeznek egyes gazdasági ágazatokban mint másokban, a politikának célzott költségvetési, monetáris és pénzügyi intézkedésekkel kell a leginkább érintett lakossági és üzleti területek segítségére sietni – hívják fel a figyelmet a washingtoni székhelyű hitelintézet elemzői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!