2012. március 23., 09:112012. március 23., 09:11
„Románia továbbra is jelentős eredményeket ér el az IMF-fel közösen kidolgozott program keretében. A különböző cselekvési tervek gyakorlatba ültetése következetes, és a programban rögzített valamennyi célkitűzést sikerült elérni. Két év hanyatlás után újraindult a gazdaság növekedése, miközben az infláció történelmi minimumon áll” – mutat rá a Nemzetközi Valutaalap. A közlemény azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy mindezek ellenére az eurózóna lelassulása lehúzta Románia gazdasági kilátásait.
„Éppen ezért sorsdöntő a gazdasági reformok folytatása” – nyilatkozta Nemat Shafik, az IMF helyettes vezérigazgatója.
A nemzetközi hitelintézet szerint ugyanakkor a romániai hatóságok elkötelezettek abban, hogy az idei év végén a költségvetési hiány ne haladja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát. Ehhez meglátásukban arra van szükség, hogy a kormány hatékonyabbá tegye az európai uniós pénzösszegek lehívását, illetve javítsa a tőkeköltségeket.
További intézkedések kellenek továbbá az egészségügyi reform és az adóbehajtás terén. „Az állami vállalatok reformja halad, azonban fel kellene gyorsítani ezek átszervezését. Ugyanakkor az energetikai és a szállítási szektorban lényeges a piaci árpolitika gyakorlatba ültetése, hogy ezáltal csökkenteni lehessen a kintlevőségeket, növelni lehessen a hatékonyságot, illetve serkenteni lehessen a növekedést” – derül ki a közleményből.
A romániai bankok kapcsán az IMF szakértői megjegyzik, hogy a kockázatok továbbra is jelentősek, mivel magas a hiteleket nem törlesztők aránya, illetve kihat az országra az Európa más tájain dúló gazdasági válság. Éppen ezért – hívják fel a figyelmet – fennáll annak a veszélye, hogy tovább gyengül a lej, valamint tőkekivonásokra is sor kerülhet.
| Az előzetesen becsültnél lassabban halad a privatizáció, a közalkalmazotti béremeléshez szükséges anyagi keret pedig korlátozott – nyilatkozta egyebek mellett a Money Channel gazdasági csatornának szerda este Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője. A fizetésemelések kapcsán elmondta: választási évben nagy nyomás nehezedik a kormányra, azonban szerinte most csupán egy szerényebb emelésre lehet sort keríteni. „Ebben a jogszabályban több előírás is van. Az egyik közülük arra vonatkozik, hogy nem szabad módosítan a közszféra bérezésére előirányzott összeget. Csökkenést tapasztalunk a közalkalmazottak számában, ez pedig egy szerény béremelésre teremt lehetőséget” – vallja Jeffrey Franks. Eközben csütörtöki besztercei sajtótájékoztatóján Borbély László, az RMDSZ politikai alelnöke arról beszélt, hogy a szövetség határozottan kérni fogja a kormánytól, hogy még az idei év folyamán emelje a béreket, illetve a nyugdíjakat. Becslésekbe azonban nem kívánt bocsátkozni annak kapcsán, hogy várhatóan hány százalékkal nő majd a közalkalmazottak fizetése, azt azonban leszögezte, hogy nemcsak ezeknek kellene nőniük még idén, hanem a nyugdíjaknak is. Borbély ugyanakkor beszélt a társadalombiztosítási hozzájárulás esetleges csökkentéséről is. Szerinte ezt az intézkedést idén semmiképp nem lehet meghozni, mivel az első negyedév végére becsült gazdasági növekedés nem lesz épp ennyire „látványos”. Claudia Boghicevici munkaügyi miniszter a béremelések kapcsán egyébként csütörtökön a kormány valamennyi tagjának korábbi bejelentéséhez hasonlóan mindössze annyit jegyzett meg, hogy várjuk meg április végét, s a gazdasági eredmények első negyedévi alakulása függvényében dől majd el, hogyan egészítik ki az eredeti szintre a közalkalmazottak fizetését. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok