A kelet-európai térség más országaihoz képest Románia jobb gazdasági teljesítményt ért el 2013-ban, infrastrukturális és energetikai szempontból azonban továbbra is aggasztóan le van maradva, ráadásul az európai uniós alapok lehívási, illetve felhasználási rátája is itt a legalacsonyabb – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője.
2014. május 29., 15:142014. május 29., 15:14
A pénzügyi szakértő (képünkön) szerint az országnak szorosabban be kell kapcsolódnia az EU kereskedelmi körforgásába, azaz a mostaninál jóval többet kell exportálnia. Tolosa példaként említett, hogy a Románia által Németországba exportált termékek az elmúlt évben a bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 6,4 százalékát tették ki, míg Csehország esetében ez az arány 25,5, Magyarországon 21,2, Szlovákiában pedig 18,8 százalék.
Az IMF képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának még bőven van tennivalója az EU-s alapok lehívása terén, mint rámutatott: Lengyelország főként az uniós források hatékony felhasználásának köszönheti kiváló gazdasági növekedését.
„Ahhoz, hogy az ország kiaknázhassa a rendelkezésére álló lehetőségeket, mindenekelőtt fejlesztenie kell a közlekedési és az energetikai infrastruktúráját, ezen szegmensek tekintetében van ugyanis leginkább lemaradva más kelet-európai államokhoz képest. Románia a sor végén kullog olyan országok mellett, mint Szerbia, Ukrajna, Albánia vagy Bosznia-Hercegovina” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa.
Mint kifejtette: mindkét ágazatot az állami tulajdonban lévő vállalatok uralják, amelyek már a pénzügyi krízis kezdete óta gyengébben teljesítenek, mint a magánszektor. A pénzügy-banki ágazattal kapcsolatban elmondta: a szektor sikeresen átvészelte a gazdasági válságot, a hitelezés mértéke azonban lelassult 2013-ban, felhalmozott hátralékok tekintetében pedig továbbra is Románia áll a legrosszabbul, a ki nem fizetett kamatok aránya ugyanis még mindig meghaladja a 20 százalékot.
Hétfőn, június 2-án egyébként ismét Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, amely a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatát végzi. A találkozó legfőbb napirendi pontja annak megvizsgálása, hogy az év közepétől megvalósítható-e a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékkal való csökkentése.
A valutaalap szakértői ugyanakkor költségvetési szempontból elemezik az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit. A washingtoni székhelyű pénzintézet igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia az IMF-fel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, a kormány több ízben is leszögezte: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!