A kelet-európai térség más országaihoz képest Románia jobb gazdasági teljesítményt ért el 2013-ban, infrastrukturális és energetikai szempontból azonban továbbra is aggasztóan le van maradva, ráadásul az európai uniós alapok lehívási, illetve felhasználási rátája is itt a legalacsonyabb – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője.
2014. május 29., 15:142014. május 29., 15:14
A pénzügyi szakértő (képünkön) szerint az országnak szorosabban be kell kapcsolódnia az EU kereskedelmi körforgásába, azaz a mostaninál jóval többet kell exportálnia. Tolosa példaként említett, hogy a Románia által Németországba exportált termékek az elmúlt évben a bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 6,4 százalékát tették ki, míg Csehország esetében ez az arány 25,5, Magyarországon 21,2, Szlovákiában pedig 18,8 százalék.
Az IMF képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának még bőven van tennivalója az EU-s alapok lehívása terén, mint rámutatott: Lengyelország főként az uniós források hatékony felhasználásának köszönheti kiváló gazdasági növekedését.
„Ahhoz, hogy az ország kiaknázhassa a rendelkezésére álló lehetőségeket, mindenekelőtt fejlesztenie kell a közlekedési és az energetikai infrastruktúráját, ezen szegmensek tekintetében van ugyanis leginkább lemaradva más kelet-európai államokhoz képest. Románia a sor végén kullog olyan országok mellett, mint Szerbia, Ukrajna, Albánia vagy Bosznia-Hercegovina” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa.
Mint kifejtette: mindkét ágazatot az állami tulajdonban lévő vállalatok uralják, amelyek már a pénzügyi krízis kezdete óta gyengébben teljesítenek, mint a magánszektor. A pénzügy-banki ágazattal kapcsolatban elmondta: a szektor sikeresen átvészelte a gazdasági válságot, a hitelezés mértéke azonban lelassult 2013-ban, felhalmozott hátralékok tekintetében pedig továbbra is Románia áll a legrosszabbul, a ki nem fizetett kamatok aránya ugyanis még mindig meghaladja a 20 százalékot.
Hétfőn, június 2-án egyébként ismét Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, amely a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatát végzi. A találkozó legfőbb napirendi pontja annak megvizsgálása, hogy az év közepétől megvalósítható-e a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékkal való csökkentése.
A valutaalap szakértői ugyanakkor költségvetési szempontból elemezik az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit. A washingtoni székhelyű pénzintézet igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia az IMF-fel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, a kormány több ízben is leszögezte: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!