A kelet-európai térség más országaihoz képest Románia jobb gazdasági teljesítményt ért el 2013-ban, infrastrukturális és energetikai szempontból azonban továbbra is aggasztóan le van maradva, ráadásul az európai uniós alapok lehívási, illetve felhasználási rátája is itt a legalacsonyabb – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője.
2014. május 29., 15:142014. május 29., 15:14
A pénzügyi szakértő (képünkön) szerint az országnak szorosabban be kell kapcsolódnia az EU kereskedelmi körforgásába, azaz a mostaninál jóval többet kell exportálnia. Tolosa példaként említett, hogy a Románia által Németországba exportált termékek az elmúlt évben a bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 6,4 százalékát tették ki, míg Csehország esetében ez az arány 25,5, Magyarországon 21,2, Szlovákiában pedig 18,8 százalék.
Az IMF képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának még bőven van tennivalója az EU-s alapok lehívása terén, mint rámutatott: Lengyelország főként az uniós források hatékony felhasználásának köszönheti kiváló gazdasági növekedését.
„Ahhoz, hogy az ország kiaknázhassa a rendelkezésére álló lehetőségeket, mindenekelőtt fejlesztenie kell a közlekedési és az energetikai infrastruktúráját, ezen szegmensek tekintetében van ugyanis leginkább lemaradva más kelet-európai államokhoz képest. Románia a sor végén kullog olyan országok mellett, mint Szerbia, Ukrajna, Albánia vagy Bosznia-Hercegovina” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa.
Mint kifejtette: mindkét ágazatot az állami tulajdonban lévő vállalatok uralják, amelyek már a pénzügyi krízis kezdete óta gyengébben teljesítenek, mint a magánszektor. A pénzügy-banki ágazattal kapcsolatban elmondta: a szektor sikeresen átvészelte a gazdasági válságot, a hitelezés mértéke azonban lelassult 2013-ban, felhalmozott hátralékok tekintetében pedig továbbra is Románia áll a legrosszabbul, a ki nem fizetett kamatok aránya ugyanis még mindig meghaladja a 20 százalékot.
Hétfőn, június 2-án egyébként ismét Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, amely a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatát végzi. A találkozó legfőbb napirendi pontja annak megvizsgálása, hogy az év közepétől megvalósítható-e a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékkal való csökkentése.
A valutaalap szakértői ugyanakkor költségvetési szempontból elemezik az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit. A washingtoni székhelyű pénzintézet igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia az IMF-fel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, a kormány több ízben is leszögezte: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!