
A kelet-európai térség más országaihoz képest Románia jobb gazdasági teljesítményt ért el 2013-ban, infrastrukturális és energetikai szempontból azonban továbbra is aggasztóan le van maradva, ráadásul az európai uniós alapok lehívási, illetve felhasználási rátája is itt a legalacsonyabb – nyilatkozta csütörtöki sajtótájékoztatóján Guillermo Tolosa, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániáért és Bulgáriáért felelős kihelyezett képviselője.
2014. május 29., 15:142014. május 29., 15:14
A pénzügyi szakértő (képünkön) szerint az országnak szorosabban be kell kapcsolódnia az EU kereskedelmi körforgásába, azaz a mostaninál jóval többet kell exportálnia. Tolosa példaként említett, hogy a Románia által Németországba exportált termékek az elmúlt évben a bruttó hazai terméknek (GDP) mindössze 6,4 százalékát tették ki, míg Csehország esetében ez az arány 25,5, Magyarországon 21,2, Szlovákiában pedig 18,8 százalék.
Az IMF képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy Romániának még bőven van tennivalója az EU-s alapok lehívása terén, mint rámutatott: Lengyelország főként az uniós források hatékony felhasználásának köszönheti kiváló gazdasági növekedését.
„Ahhoz, hogy az ország kiaknázhassa a rendelkezésére álló lehetőségeket, mindenekelőtt fejlesztenie kell a közlekedési és az energetikai infrastruktúráját, ezen szegmensek tekintetében van ugyanis leginkább lemaradva más kelet-európai államokhoz képest. Románia a sor végén kullog olyan országok mellett, mint Szerbia, Ukrajna, Albánia vagy Bosznia-Hercegovina” – hangsúlyozta Guillermo Tolosa.
Mint kifejtette: mindkét ágazatot az állami tulajdonban lévő vállalatok uralják, amelyek már a pénzügyi krízis kezdete óta gyengébben teljesítenek, mint a magánszektor. A pénzügy-banki ágazattal kapcsolatban elmondta: a szektor sikeresen átvészelte a gazdasági válságot, a hitelezés mértéke azonban lelassult 2013-ban, felhalmozott hátralékok tekintetében pedig továbbra is Románia áll a legrosszabbul, a ki nem fizetett kamatok aránya ugyanis még mindig meghaladja a 20 százalékot.
Hétfőn, június 2-án egyébként ismét Bukarestbe érkezik az IMF küldöttsége, amely a készenléti hitelmegállapodás harmadik felülvizsgálatát végzi. A találkozó legfőbb napirendi pontja annak megvizsgálása, hogy az év közepétől megvalósítható-e a társadalombiztosítási hozzájárulás (tb/CAS) 5 százalékkal való csökkentése.
A valutaalap szakértői ugyanakkor költségvetési szempontból elemezik az év első öt hónapját, valamint a további gazdasági növekedés esélyeit. A washingtoni székhelyű pénzintézet igazgatótanácsa március végén fogadta el a kormánnyal megkötött 4 milliárd euró értékű hitelmegállapodás első és második felülvizsgálatát, ennek nyomán 436,3 millió eurót bocsátott Románia rendelkezésére.
Így összesen immár 654,4 millió euró felett rendelkezhet Románia az IMF-fel megkötött készenlétihitel-megállapodás keretében, igaz, a kormány több ízben is leszögezte: nem nyúlnak hozzá a pénzhez, erre csak azért van az országnak szüksége, hogy stabil gazdaságként tekintsenek Romániára, s olcsón jusson hitelhez a pénzügyminisztérium a nemzetközi piacról.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!