2013. március 04., 15:582013. március 04., 15:58
Kifejtette: mivel a kormány döntése alapján február elsejétől emelkedett a sör jövedéki adója, kénytelenek voltak ezt mintegy 1,5 százalékkal drágítani. „A továbbiakban sajnos újabb drágításokra kell számítani, ugyanis a termelőkre kirótt adóemelés a forgalmazókra és a vásárlókra is kihat. Az adóemelés egyébként a termelőket is váratlanul érte” – magyarázta az illetékes. Hangsúlyozta: az illeték növelése kizárólag a sörre vonatkozik, más szeszes-, illetve alkoholmentes italokra nem érvényes, emiatt a sörkészítők hátrányosan érintettek más termékek gyártóival szemben. Rombouts rámutatott: a sör vásárlási árának közel fele, körülbelül 45 százaléka különböző adók és illetékek formájában az államkasszába folyik be, a folyamatos emelkedések pedig a fogyasztók számának csökkenéséhez vezetnek. Az Európai Unión belül ugyanakkor a bolgárok mellett a romániai állampolgároknak kell a legtöbbet fizetniük a folyékony kenyérért az órabért figyelembe véve.
Mariusz Koperek, a vállalat pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy az államkassza bevételeinek közel 60 százalékát a sör jövedéki adója teszi ki, míg az EU-s átlag alig közelíti meg a 30 százalékot. „Egyértelmű tehát, hogy a sörfogyasztók lényeges mértékben hozzájárulnak az állami költségvetéshez” – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. A Heineken Románia képviselői ennek ellenére optimistán vélekednek az idén várható eredményekről, hiszen például a két literes pillepalackban árusított Bucegi sör eladása az elmúlt három év alatt megkétszereződött. A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) ugyanakkor még februárban felhívta a figyelmet, hogy a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet.
A Heineken csoport Európa legnagyobb sörkészítő vállalata, amely Romániában Csíkszeredában, Maros megyében, Konstancán és Krajován nyitott gyárat. A 140 éve alapított csoport világszerte 200 különböző márkájú sört készít, Romániában ők állítják elő például a Ciuc, Harghita, Silva, Gösser és Schlossgold márkájú termékeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok