
2013. március 04., 15:582013. március 04., 15:58
Kifejtette: mivel a kormány döntése alapján február elsejétől emelkedett a sör jövedéki adója, kénytelenek voltak ezt mintegy 1,5 százalékkal drágítani. „A továbbiakban sajnos újabb drágításokra kell számítani, ugyanis a termelőkre kirótt adóemelés a forgalmazókra és a vásárlókra is kihat. Az adóemelés egyébként a termelőket is váratlanul érte” – magyarázta az illetékes. Hangsúlyozta: az illeték növelése kizárólag a sörre vonatkozik, más szeszes-, illetve alkoholmentes italokra nem érvényes, emiatt a sörkészítők hátrányosan érintettek más termékek gyártóival szemben. Rombouts rámutatott: a sör vásárlási árának közel fele, körülbelül 45 százaléka különböző adók és illetékek formájában az államkasszába folyik be, a folyamatos emelkedések pedig a fogyasztók számának csökkenéséhez vezetnek. Az Európai Unión belül ugyanakkor a bolgárok mellett a romániai állampolgároknak kell a legtöbbet fizetniük a folyékony kenyérért az órabért figyelembe véve.
Mariusz Koperek, a vállalat pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy az államkassza bevételeinek közel 60 százalékát a sör jövedéki adója teszi ki, míg az EU-s átlag alig közelíti meg a 30 százalékot. „Egyértelmű tehát, hogy a sörfogyasztók lényeges mértékben hozzájárulnak az állami költségvetéshez” – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. A Heineken Románia képviselői ennek ellenére optimistán vélekednek az idén várható eredményekről, hiszen például a két literes pillepalackban árusított Bucegi sör eladása az elmúlt három év alatt megkétszereződött. A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) ugyanakkor még februárban felhívta a figyelmet, hogy a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet.
A Heineken csoport Európa legnagyobb sörkészítő vállalata, amely Romániában Csíkszeredában, Maros megyében, Konstancán és Krajován nyitott gyárat. A 140 éve alapított csoport világszerte 200 különböző márkájú sört készít, Romániában ők állítják elő például a Ciuc, Harghita, Silva, Gösser és Schlossgold márkájú termékeket.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.