
2013. március 04., 15:582013. március 04., 15:58
Kifejtette: mivel a kormány döntése alapján február elsejétől emelkedett a sör jövedéki adója, kénytelenek voltak ezt mintegy 1,5 százalékkal drágítani. „A továbbiakban sajnos újabb drágításokra kell számítani, ugyanis a termelőkre kirótt adóemelés a forgalmazókra és a vásárlókra is kihat. Az adóemelés egyébként a termelőket is váratlanul érte” – magyarázta az illetékes. Hangsúlyozta: az illeték növelése kizárólag a sörre vonatkozik, más szeszes-, illetve alkoholmentes italokra nem érvényes, emiatt a sörkészítők hátrányosan érintettek más termékek gyártóival szemben. Rombouts rámutatott: a sör vásárlási árának közel fele, körülbelül 45 százaléka különböző adók és illetékek formájában az államkasszába folyik be, a folyamatos emelkedések pedig a fogyasztók számának csökkenéséhez vezetnek. Az Európai Unión belül ugyanakkor a bolgárok mellett a romániai állampolgároknak kell a legtöbbet fizetniük a folyékony kenyérért az órabért figyelembe véve.
Mariusz Koperek, a vállalat pénzügyi igazgatója azt is elmondta, hogy az államkassza bevételeinek közel 60 százalékát a sör jövedéki adója teszi ki, míg az EU-s átlag alig közelíti meg a 30 százalékot. „Egyértelmű tehát, hogy a sörfogyasztók lényeges mértékben hozzájárulnak az állami költségvetéshez” – hangsúlyozta a szakértő. Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. A Heineken Románia képviselői ennek ellenére optimistán vélekednek az idén várható eredményekről, hiszen például a két literes pillepalackban árusított Bucegi sör eladása az elmúlt három év alatt megkétszereződött. A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) ugyanakkor még februárban felhívta a figyelmet, hogy a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet.
A Heineken csoport Európa legnagyobb sörkészítő vállalata, amely Romániában Csíkszeredában, Maros megyében, Konstancán és Krajován nyitott gyárat. A 140 éve alapított csoport világszerte 200 különböző márkájú sört készít, Romániában ők állítják elő például a Ciuc, Harghita, Silva, Gösser és Schlossgold márkájú termékeket.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.