2009. november 06., 09:502009. november 06., 09:50
Megalakult a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási egyesület, az alapító okiratot 44 háromszéki polgármester és a megyei önkormányzat elnöke írta alá közjegyző jelenlétében csütörtökön. Háromszéken nyolc hónapja zajlanak a tárgyalások, minden önkormányzattal külön egyeztettek és sikerült „okos kompromisszumot” kötni, idézte fel Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az egyesülethez csak Barót nem csatlakozott, az erdővidéki város a Hargita megyei AVE szolgáltatóval kötött szerződést, és a szemetet Csíkszeredába szállítják. A baróti városvezetés szerint ez a megoldás még akkor is olcsóbb, ha húsz kilométerrel távolabbra viszik a hulladékot, mintha Sepsiszentgyörgyöt választották volna.
Az eseményen elhangzott, Kovászna megyében sikerült immár minden falusi hulladéklerakót felszámolni. Ezt követően a megyében már csak a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi szeméttelep működik, s ezek is csak addig maradnak üzemben, amíg Lécfalva határában elkészül a tervezett környezetkímélő, megyei hulladéklerakó. Klárik László megyemenedzser közölte, február óta sűrűsödtek a feladatok, amikor eldőlt, hogy Hargita és Kovászna megye nem tud együtt pályázni. A közös projekt ugyanis túl nagynak bizonyult, így az nem volt életképes.
Megtudtuk, Kovászna megyében a megbízott konzorcium hamarosan elkészíti a Lécfalva határába tervezett lerakó megvalósíthatósági tanulmányát, és a környezetvédelmi engedélyt is kikérték. Az év végéig leadják a 24,5 millió euróról szóló pályázatot is. A tervek szerint a korszerű megyei hulladéklerakó mellett Kézdivásárhelyen épül majd egy átrakóállomás, ahova a felső-háromszéki falvakból szállítják a szemetet. A többi Kovászna megyei településről egyenesen a megyei szeméttárolóba viszik majd a hulladékot.
Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, fontosnak tartották, hogy az egyesületen belül az önkormányzatok megőrizzék autonómiájukat. Mint beszámoltunk, Kézdivásárhely önkormányzata hoszszú ideig habozott, hogy belép-e az egyesületbe, végül azért döntöttek a tagság mellett, mert a helyi önkormányzatok dönthetik el, kire bízzák a szemét begyűjtését és szállítását. Így a polgármesteri hivatalok megtarthatják a saját, jelenleg is működő cégüket, vagy bárki mással köthetnek szerződést. A Kovászna Megyei Tanács vállalta, hogy a csatlakozó települések helyett is kifizeti az összesen 2,5 millió eurós önrészt.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.