2009. november 06., 09:502009. november 06., 09:50
Megalakult a Kovászna megyei hulladékgazdálkodási egyesület, az alapító okiratot 44 háromszéki polgármester és a megyei önkormányzat elnöke írta alá közjegyző jelenlétében csütörtökön. Háromszéken nyolc hónapja zajlanak a tárgyalások, minden önkormányzattal külön egyeztettek és sikerült „okos kompromisszumot” kötni, idézte fel Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az egyesülethez csak Barót nem csatlakozott, az erdővidéki város a Hargita megyei AVE szolgáltatóval kötött szerződést, és a szemetet Csíkszeredába szállítják. A baróti városvezetés szerint ez a megoldás még akkor is olcsóbb, ha húsz kilométerrel távolabbra viszik a hulladékot, mintha Sepsiszentgyörgyöt választották volna.
Az eseményen elhangzott, Kovászna megyében sikerült immár minden falusi hulladéklerakót felszámolni. Ezt követően a megyében már csak a sepsiszentgyörgyi és a kézdivásárhelyi szeméttelep működik, s ezek is csak addig maradnak üzemben, amíg Lécfalva határában elkészül a tervezett környezetkímélő, megyei hulladéklerakó. Klárik László megyemenedzser közölte, február óta sűrűsödtek a feladatok, amikor eldőlt, hogy Hargita és Kovászna megye nem tud együtt pályázni. A közös projekt ugyanis túl nagynak bizonyult, így az nem volt életképes.
Megtudtuk, Kovászna megyében a megbízott konzorcium hamarosan elkészíti a Lécfalva határába tervezett lerakó megvalósíthatósági tanulmányát, és a környezetvédelmi engedélyt is kikérték. Az év végéig leadják a 24,5 millió euróról szóló pályázatot is. A tervek szerint a korszerű megyei hulladéklerakó mellett Kézdivásárhelyen épül majd egy átrakóállomás, ahova a felső-háromszéki falvakból szállítják a szemetet. A többi Kovászna megyei településről egyenesen a megyei szeméttárolóba viszik majd a hulladékot.
Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere úgy nyilatkozott, fontosnak tartották, hogy az egyesületen belül az önkormányzatok megőrizzék autonómiájukat. Mint beszámoltunk, Kézdivásárhely önkormányzata hoszszú ideig habozott, hogy belép-e az egyesületbe, végül azért döntöttek a tagság mellett, mert a helyi önkormányzatok dönthetik el, kire bízzák a szemét begyűjtését és szállítását. Így a polgármesteri hivatalok megtarthatják a saját, jelenleg is működő cégüket, vagy bárki mással köthetnek szerződést. A Kovászna Megyei Tanács vállalta, hogy a csatlakozó települések helyett is kifizeti az összesen 2,5 millió eurós önrészt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok