
Fotó: Bizbrasov.ro
Több hónapos huzavona után Dorel Toma, Vidombák szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere aláírta az Övezeti Területrendezési Tervet (PUZ) és több más városrendezési bizonylatot, így újabb akadály hárult el a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése elől.
2018. április 03., 16:412018. április 03., 16:41
2018. április 03., 16:422018. április 03., 16:42
Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken személyesen vett részt a vidombáki önkormányzat ülésén, hogy megsürgesse a dokumentumok kiállítását, és végül sikerrel járt. Amint arról korábban írtunk, a bizonylatokat még tavaly októberben kérte a megyei önkormányzat, és bár azt harminc nap alatt ki kellett volna bocsátani, a vidombáki polgármester hónapokig, minden magyarázat nélkül megtagadta azok aláírását.
Mint ismeretes, jelenleg a repülőtérből csak a kifutópálya készült el és a területet körülvevő kerítés. A költségbecslés szerint a teljes beruházás áfával meghaladja az 57 millió eurót. Ebből az összegből kell megépíteni a 3600 négyzetméteres utasterminált, a 163 helyes parkolót, a gurulóutakat, kapukat, a teljes infrastruktúrát.
A gurulóutakra már meghirdették a versenytárgyalást, erre 35,5 millió lejt irányoztak elő. Idén a Brassó Megyei Tanács a saját költségvetéséből 106 millió lejt különített el a légikikötőre, ugyanakkor megszavazták, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek el, ebből 155 milliót szintén a repülőtérre fordítanak. A legutolsó tanulmány szerint a reptéren első évben 114 ezer utas fordulna meg, az utasok száma tíz év alatt érné el az évi egymilliót.
A háromszéki magyar politikusok pedig közben azért lobbiznak, hogy a beruházás kapjon kormánytámogatást. Például úgy, hogy a fejlesztési minisztérium módosítja az országos közlekedési mestertervet, és ebbe bekerül a brassói repülőtér, ezzel pedig országos érdekeltségűvé teszik, és biztosítják az anyagi fedezet egy részét.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!