Fotó: Bizbrasov.ro
Több hónapos huzavona után Dorel Toma, Vidombák szociáldemokrata párti (PSD) polgármestere aláírta az Övezeti Területrendezési Tervet (PUZ) és több más városrendezési bizonylatot, így újabb akadály hárult el a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér építése elől.
2018. április 03., 16:412018. április 03., 16:41
2018. április 03., 16:422018. április 03., 16:42
Adrian Veştea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken személyesen vett részt a vidombáki önkormányzat ülésén, hogy megsürgesse a dokumentumok kiállítását, és végül sikerrel járt. Amint arról korábban írtunk, a bizonylatokat még tavaly októberben kérte a megyei önkormányzat, és bár azt harminc nap alatt ki kellett volna bocsátani, a vidombáki polgármester hónapokig, minden magyarázat nélkül megtagadta azok aláírását.
Mint ismeretes, jelenleg a repülőtérből csak a kifutópálya készült el és a területet körülvevő kerítés. A költségbecslés szerint a teljes beruházás áfával meghaladja az 57 millió eurót. Ebből az összegből kell megépíteni a 3600 négyzetméteres utasterminált, a 163 helyes parkolót, a gurulóutakat, kapukat, a teljes infrastruktúrát.
A gurulóutakra már meghirdették a versenytárgyalást, erre 35,5 millió lejt irányoztak elő. Idén a Brassó Megyei Tanács a saját költségvetéséből 106 millió lejt különített el a légikikötőre, ugyanakkor megszavazták, hogy 200 millió lejes hitelt vesznek el, ebből 155 milliót szintén a repülőtérre fordítanak. A legutolsó tanulmány szerint a reptéren első évben 114 ezer utas fordulna meg, az utasok száma tíz év alatt érné el az évi egymilliót.
A háromszéki magyar politikusok pedig közben azért lobbiznak, hogy a beruházás kapjon kormánytámogatást. Például úgy, hogy a fejlesztési minisztérium módosítja az országos közlekedési mestertervet, és ebbe bekerül a brassói repülőtér, ezzel pedig országos érdekeltségűvé teszik, és biztosítják az anyagi fedezet egy részét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!