Homály fedi a 2015-ös büdzsét – Adóemelések jöhetnek

A késlekedés az államfő-választási kampánynak tudható be, most azonban már minden irányból sürgetik a kormányt, hogy mielőbb rukkoljon elő a tervezettel.

Jön az IMF

A dokumentum december 10. után kerül közvitára, ekkor ér ugyanis véget a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság közös küldöttségének bukaresti látogatása, az ország nemzetközi hitelezői december 2-án érkeznek majd a fővárosba – közölte végül hosszas hallgatás után szerda este a pénzügyminisztérium.

A delegáció – mint ismeretes – azért érkezik Romániába, mivel az országnak még a jövő év közepéig érvényes készenlétihitel-megállapodása van, így a költségvetésre nekik is rá kell bólintaniuk. A küldöttséget az IMF részéről Andrea Schaechter, a brüsszeli testület részéről pedig Székely István vezeti. A pénzügyminisztérium közleménye ugyanakkor rámutat, hogy a soron következő látogatás során a felek kizárólag a jövő évi büdzsére koncentrálnak, ez most nem felülvizsgálati látogatás.

Mint ismeretes, a nemzetközi hitelezők legutóbb szándéknyilatkozat nélkül távoztak Bukarestből, miután a kormány nem akart lemondani abbéli szándékáról, hogy 5 százalékponttal csökkentse a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást. Az intézkedés október elsejétől lépett hatályba.

Az IMF ugyanakkor alig több mint egy héttel ezelőtt ismételten azt kérte a kormánytól, hogy ne kockáztassa a költségek ellenőrzése terén az elmúlt években elért eredményeket, olyan körülmények között se, hogy a Victor Ponta által vezetett kormánnyal megkötött készenlétihitel-megállapodás jövőre lejár. Mint ismeretes, Románia legutóbb 2009-ben kötött megállapodást az IMF-fel, a 4 milliárd eurós kölcsön immár a harmadik volt. A korábbi bejelentések értelmében a jelenlegi kormány nem kötne újabb megállapodást.

Dupla államfői sürgetés

Klaus Johannis megválasztott államfő a voksolást követő első sajtótájékoztatóján felkérte a kormányt, hogy terjessze be a parlament elé a költségvetés tervezetét, mint fogalmazott, „minél hamarabb, annál jobb”. A jobboldali politikus ugyanakkor leszögezte, a kormánynak meg kell mutatnia, hogy honnan fizeti ki a kampány során tett engedményeket, milyen adókat, illetékeket készülnek kivetni, és egyáltalán milyen elképzelésük van a 2015-ös esztendőről.

Traian Băsescu államelnök is sürgette a büdzsét szerda esti sajtótájékoztatóján, szerinte ennek kell lennie jelen pillanatban a legfőbb prioritásnak, hiszen sem a cégek, sem a lakosság nem tudja, hogyan tervezze meg a következő évet. „Az a tény, hogy a kormányfő nincs Bukarestben, nem lehet kifogás. A minisztériumok a pénzügyi tárcával közösen elő tudják készíteni, és a polgárok elé tudják tárni a büdzsé tervezetét” – szögezte le Băsescu, emlékeztetve, a közbeszédben egyre gyakrabban merül fel az adóemelések lehetősége.

Victor Ponta miniszterelnök egyébként a keddi kormányülésen maga is felszólította a kabinet tagjait, hogy az IMF-látogatásig készítsék elő a költségvetést. Elmondása szerint a tárgyalások a pénzügyminisztériumban zajlanak majd, a politikai döntéseket pedig a koalícióban és a kormányban hozzák meg.

Ezt követően Ponta szabadságra ment, a Hivatalos Közlönyben megjelent határozat értelmében november 24-én, hétfőn kezd újra dolgozni. Ioana Petrescu pénzügyminiszter egyébként – amint arról beszámoltunk – november elsején még arról beszélt, hogy csak januárban véglegesíti a kormány a jövő évi állami költségvetést, a tervezetnek akkor még munkaváltozata sem volt.

Elkerülhetetlenek az adóemelések?

Eközben a gazdasági elemzők mellett a nemzetközi hitelezők is jelezték, hogy a Ponta-kormány kampányígéretei, illetve – adományai miatt elkerülhetetlenné válhat az adóemelés, egyes számítások szerint a 15 milliárd lejt is eléri az elmúlt időszakban okozott hiány. Ionuţ Dumitru, a Pénzügyi Tanács elnöke éppen csütörtökön figyelmeztette a kormányt, hogy be kell bizonyítania az IMF-nek, megvannak a szükséges erőforrásai egy 15-17 milliárd lejes bevételkiesés, illetve kampányintézkedés pótlására. Meglátásában a kormánynak nehéz helyzetben van.

„A hatóságok új célokat fognak kérni, más intézkedéseket foganatosítanak, és sajnos számításba veszik az adóemelést is” – vallja a szakember. Ugyanakkor az Európai Bizottság legfrissebb, november első napjaiban kiadott prognózisában is úgy vélekedett, a kormány vállalásaival ellentétben, jövőre nem a bruttó hazai termék (GDP) 1,4 százalékának megfelelő összeget tesz ki a büdzsé hiánya, hanem éppen annak kétszeresét, 2,8 százalékot. A brüsszeli testület szakértői kijelentésüket a tb-csökkentéssel, a beígért fizetés-, nyugdíjemeléssel és más juttatásokkal támasztották alá, szerintük is legalább 10 milliárd lej hiányzik.

Mint arról beszámoltunk, a Hotnews.ro portál értesülései szerint a kormányfő egy héttel az államelnök-választások – amelyen Victor Ponta indult az esélyesebb jelöltként – előtt nyolc minisztere társaságában megállapodást kötött az oktatási szakszervezetekkel, amelyben egyebek mellett vállalta, hogy jövőre 10 százalékkal nő a tanárok fizetése, továbbá lehetővé tették, hogy a pedagógusok három évvel a korhatár előtt nyugdíjba menjenek, anélkül, hogy emiatt kevesebb nyugdíjban részesülnének.

A Ponta-kabinet eközben elfogadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amelynek értelmében januártól 100 lejjel nő az egészségügyben dolgozók bére. Törvényi vállalásnak eleget téve ugyanakkor 5 százalékkal indexálniuk kell a nyugdíjakat, továbbá Ponta azt is megígérte, hogy a jövő év folyamán a minimálbér eléri majd az 1000 lejt. Arról is született már sürgősségi rendelet, hogy a családi támogatás 42 lejjel nő minden gyermek után, Rovana Plumb munkaügyi miniszter elmondása szerint az intézkedés haszonélvezője 284 ezer olyan család lesz, amelyben az egy főre eső bevétel nem éri el az 530 lejt.

Victor Ponta egyébként nemrég arra is ígéretet tett, hogy 2015-ben lehetőség nyílik előbb a zöldségek és gyümölcsök, majd a húsipari termékek általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 9 százalékra történő csökkentésére a jelenlegi 24 százalékról.

Sok az ismeretlen

A kormány által várt bevételek kapcsán ugyanakkor még nagyon sok a kérdőjel. Nem lehet például tudni, hogy milyen lej/euró árfolyamon fogják számolni az egyebek mellett az üzemanyagokra, szeszes italokra, dohányipari termékekre kivetett jövedéki adót, ugyanis bár az illeték kiszámításakor eddig az előző év október elsején az Európai Központi Bank (EKB) által megjelölt lej/euró referencia-árfolyamot vették figyelembe, a pénzügyminisztériumban egy munkacsoport egy ideje a módszertan módosításán dolgozik.

Egyébként az ez év október elsejei, 4,4093 lej/eurós árfolyam 0,88 százalékkal alacsonyabb volt, mint az egy évvel korábbi, ami egyebek mellett a kávé, az üzemanyagok, szeszes italok, illetve dohányipari termékek esetében alkalmazott jövedéki adó csökkenését jelentené 2015-ben. Azonban már idén sem a 2013-as árfolyam után fizettünk: az adó az előző évi szinten maradt, mivel az árfolyam miatt szintén mérsékelni kellett volna. A pénzügyminiszter korábban úgy nyilatkozott: az a tény, hogy az október elsejei árfolyam az irányadó, nem jelenti azt, hogy aznap már tudni is kellene, mekkora lesz az adó a következő évben.

Ponta eközben biztosnak mondta, hogy 2015-ben csökken a jövedéki adó. Nemrég kifejtette: a minisztériumi illetékesek a nemzetközi partnerek, az Európai Bizottság bevonásával dolgoznak az ügyön, s amint megvan a megoldás, tájékoztatják a közvéleményt. Ugyanakkor azt sem lehet máig tudni, hogyan alakul jövőre a kőolajipari termékek bányajáradéka, decemberben ugyanis lejár a jelenleg hatályos szabályozás.

Júliusban – mint arról beszámoltunk – a pénzügyminisztérium honlapján közzétettek ugyan egy módosított adótörvénykönyvet, azonban – miután rengeteg kritikát kaptak minden irányból – rövid időn belül visszavonták azt, s azóta nem rukkoltak elő újabbal. A tiszavirág-életű tervezet egyebek mellett arról rendelkezett, hogy azok a magánszemélyek, akik nem lakási célra adnak bérbe ingatlant, azoknak az ingatlan 2 százalékának megfelelő adót kell fizetniük. A dokumentum szerint jelentősen nőtt volna az 1600 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtartalmú gépkocsik adója, az erősebb autók esetében viszont csökkenést írtak elő.

Şerbănescu sem bocsátkozik jóslatokba

A jelenlegi politikai helyzetben meglehetősen nehéz megmondani, hogy hogyan alakul a 2015-ös évi állami költségvetés, hiszen még az sem biztos, hogy a jelenlegi kormány nyújtja be azt – szögezte le csütörtökön a Krónika érdeklődésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző.

„Attól tartok, a Ponta-kormány fogja bemutatni a büdzsé tervezetét, amelyhez hozzájön majd egy sor módosító indítvány, amelyet az elnökválasztást nyert politikai erő fog benyújtani, továbbá a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megmondja, hogy mi legyen” – véli a szakember, aki szerint mindez nem jelenti azt, hogy káosz lesz, „csak így fog működni”.

Szerinte egyébként jelenleg nincs olyan kormánya Romániának, amely érdemben – azaz kompromisszumos engedményeket elérve – tárgyalni tudna az IMF-fel. Kérdésünkre, hogy számít-e adóemelésre 2015-ben, emlékeztetett, az Európai Bizottság ezt vetíti előre, s szerinte a brüsszeli illetékesek valószínűleg jobban ismerik a számszerű adatokat, mert a kormány megmutatta nekik.

Azon sokat hangoztatott felvetés kapcsán, hogy Klaus Johannis államfővé választása meghozhatja a külföldi beruházók kedvét, Şerbănescu leszögezte, nem hiszi, hogy van kapcsolat az államfő személye és a befektetések között, tapasztalatai szerint a beruházók általában más szempontok alapján hoznak döntéseket. Hozzáfűzte: lehet, hogy Johannis „népszerűbb figura Európában” Băsescunál, de szerinte a befektetések szempontjából ennek nincs jelentősége.