Nem rózsás. A nagy mennyiségű importáru hátrányos helyzetbe taszítja a romániai termelőket
Fotó: Rostás Szabolcs
Évről évre jelentősebb tételben importál zöldséget Románia, ahol a behozatal értéke tavaly immár meghaladta a félmilliárd eurót. A kereskedelmi mérleg erősen félrebillen, a zöldség- és gyümölcstermesztésre amúgy kiválóan alkalmas ország sokkal kevesebbet exportál.
2020. július 14., 10:092020. július 14., 10:09
Miközben a helyi termesztők sok esetben képtelenek értékesíteni termékeiket, a hazai lakosság egyre nagyobb mennyiségben fogyaszt külföldi zöldséget és gyümölcsöt. A bukaresti statisztikai hivatal által szolgáltatott legfrissebb adatok értelmében 2019-ben szintet lépett a zöldségimport az országban, elérve az 516 millió eurót. ű
A legszembeszökőbb adalék, hogy a behozatal júliusban és augusztusban is számottevő volt, holott a nyári hónapokban nagy mennyiségben kerül hazai áru is a belföldi piacokra.
Tavaly júliusban például több mint 25 ezer tonna zöldség áramlott be Romániába 20,6 millió euró értékben, főleg fagyasztott termékek, továbbá burgonya, répa, száraz hüvelyes növények, paradicsom és hagyma. Augusztusban 25 ezer, júniusban 32 ezer, szeptemberben 34 ezer tonnás behozatalt jegyeztek a tavalyi évben, a legnagyobb, 96 ezer tonnás tétel ugyanakkor áprilisban érkezett az országba.
Miközben 2019-ben összesen 740 ezer tonna zöldség érkezett külföldről a romániai piacra, ez a mennyiség egy évvel korábban még 678 ezer tonnára rúgott (424,3 millió euró értékben). Románia legfőbb zöldségimportőrének Hollandia és Lengyelország számít, majd Törökország, Németország, Franciaország, Görögország és Magyarország következik a sorrendben.
Ezzel egy időben az ország hatszor kevesebb mennyiségben exportál zöldséget: tavaly mindössze 121 ezer tonnát sikerült külföldön értékesíteni, 95,6 millió euró értékben, miközben Románia 2019-ben 3,57 millió tonna zöldséget termelt, ami csökkenést mutatott a 2018-ban jegyzett 3,7 millió tonnás mennyiséghez képest.
Ennél is látványosabb a gyümölcsimport térhódítása, amelynek kapcsán jelenleg csak 2018-as adatok állnak rendelkezésre. Két évvel ezelőtt Románia 855 ezer tonna gyümölcsöt vásárolt külföldről, 639 millió euró értékben, miközben közel tízszer kisebb értékben, 66,32 millió euróért exportált, 35 ezer tonnát.
A mintegy ezer zöldségtermesztőt, tejtermelőt és állattenyésztőt tömörítő egyik romániai szövetkezet illetékese úgy véli, bár az elmúlt években a lakosság egyre nagyobb arányban részesíti előnyben a hazai termékeket, az öntözőrendszerek és a műtrágya hiányával szembesülő belföldi gazdáknak jelentős erőfeszítésbe kerül a túlélés is.
„Kár és vétek lenne nem a hazai termesztőktől vásárolni a zöldséget, főleg a főszezonban. Létfontosságú rászoktatni a lakosságot arra, hogy hazai termékeket fogyasszon, különösen most, amikor rendkívül kényes időszakon megy keresztül a román gazdaság” – állapította meg Florin Burculescu, a Țara mea (Az én országom) termelői szövetkezet vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!