2013. február 27., 08:062013. február 27., 08:06
A Dagong Global idei évre vonatkozó globális előrejelzése szerint az eladósodott fejlett országok, látszólagos fizetőképességük fenntartása mellett mindinkább monetáris politikájuktól fognak függeni.
A „hitelháború” fokozódik majd, ami aláássa a nemzetközi gazdasági növekedést és pénzügyi stabilitást, s a nemzetközi monetáris rendszer új válságát hozhatja – írja a hitelminősítő. A szervezet előrejelzése szerint a jelenleg a globális adósságállomány 80 százalékáért felelős fejlett országok – tizenkét európai ország mellett Kanada, az Amerikai Egyesült Államok és Japán – hitelei fiskális bevételeik 331 százalékára fognak nőni az év során, szemben a 2012-es 328 százalékkal. A GDP-ben kifejezett eladósodottságuk a tavalyi 120,9 százalék után 123,5 százalékra emelkedhet. Ezzel párhuzamosan, elsősorban az ázsiai országoknak köszönhetően, a globális hitelállomány ugyanakkor csökkeni fog – jósolja a Dagong. Kína kormányzati hitelállománya például idén a GDP 26,4, jövőre 24 százalékára csökkenhet a csúcsnak számító 2010-es 33,5 százalékról.
A hitelminősítő figyelmeztet: a túlzott hitelfelvétel miatt a szuverén hitelválság valutaválsággá változhat, ami a fejlődő és alacsony jövedelmű országokra is hatással lesz, s a latin-amerikai, afrikai és dél-ázsiai országok hitelképessége romlik majd. Kína szintén romló külső körülményekkel lesz kénytelen szembenézni, ugyanakkor a belső kereslet fellendítését szolgáló reformokkal fenntarthatja stabilitását, mint ahogyan hitelezőképességét is. A Dagong a feltörekvő hitelező országok sorában Kínán túl Indiát, Oroszországot, Brazíliát, Indonéziát, Thaiföldet, Malajziát, Szaúd-Arábiát és Argentínát említi.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.