Heves viták várhatók az EU-csúcson

Băsescu több beleszólást akar

„Romániának részt kell vennie az euróövezetre vonatkozó döntésekben, ezek ugyanis jelentősen befolyásolják a romániai lakosság mindennapjait is” – jelentette ki Traian Băsescu román államelnök a Néppárt kongresszusán. „Elsősorban az exportálás terén érintett Románia, hiszen partnereink jelentős része francia, német, spanyol és olasz. Nem vagyunk hajlandóak elfogadni egy kétkategóriás Európai Uniót, a válság megoldásának egyetlen lehetősége, ha mind a 27 tagállam egységes marad” – fogalmazott az államfő. Hangsúlyozta: mindenkinek meg kell értenie azt, hogy ami az euróövezetben történik, az azon kívül eső államokat is nagymértékben befolyásolja. „Európának az utóbbi időben több kihívással is szembe kellett néznie: a hatalmas tartozásokkal, a gazdasági növekedés hiányával, a belső piac megerősítésével, illetve a demográfiai problémák megoldásával. Stratégiai lépés előtt állunk: vagy egyénileg hozunk döntéseket, vagy segítjük a beilleszkedést. A térségnek hosszú távú stratégiára van szüksége, amely nemcsak a gazdasági krízis megoldásához, hanem jövőnk biztosításához is hozzájárul” – tette hozzá Traian Băsescu.

A fórumon felszólalt Emil Boc kormányfő is, aki azt kérte, hogy Romániának az euróövezetbe tervezett 2015-ös belépésekor legyen még eurózóna.

Orbán: nem kell módosítani az alapszerződést

Orbán Viktor magyar miniszterelnök eközben arról értekezett, hogy munkaalapú társadalmakra van szükség az Unióban ahhoz, hogy a közösség tagállamai versenyképesek legyenek Kínával és az Egyesült Államokkal. A magyar kormányfő kitért az euróválságra is. Úgy fogalmazott, hogy nem az alapszerződés módosítása lenne az üdvözítő, az ugyanis olyan vitákat gerjesztene, amilyenekre most nincs idő, hiszen gyors megoldásra van szükség. Álláspontja szerint úgy kell megoldani az euróválságot, hogy az ne feszítse szét a 27 tagállamból álló EU kereteit, ugyanakkor az eurózóna problémáját az övezeten belül kell rendezni. „Az euró érték, és a közös pénz az euróövezeten kívüli országok számára továbbra is vonzó” – szögezte le. Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke konkrét terveket sürgetett az euróválság megoldása érdekében, ugyanis – mint mondta – nagy a teher a vállakon. Hangsúlyozta, hogy az Uniónak helyt kell állnia a globális versenyben.

Merkel derűlátó

Angela Merkel német kancellár szintén a marseille-i kongresszuson leszögezte, úgy látja, megszületnek a „jó megoldások” az eurózóna válságára az Európai Unió állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján. Elismerte ugyanakkor, hogy „nehéz vitákra” számít a csúcson. „Megértést kérek azoktól, akik nem tagjai az eurózónának. Erős jelzést kell adnunk kifelé. A szavak nem elegendőek, erősebb kapcsolat kell, szerződésmódosításra van szükségünk” – tette hozzá.

Nicolas Sarkozy francia államfő eközben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha pénteken Brüsszelben nem születik megállapodás az eurózóna gazdasági kormányzásáról, Európának nem lesz „második esélye”. „Azonnal dönteni kell. Minél tovább halogatjuk a döntést, annál drágább és kevésbé hatékony lesz – fogalmazott Sarkozy a kongresszuson. – Európára még soha nem volt ekkora szükség, de Európa sem volt még ekkora veszélyben. Soha ennyi ország még nem akart csatlakozni Európához, de Európa szétesésének sem volt még ilyen nagy a kockázata.” Sarkozy emlékeztetett: Berlin és Párizs azt szeretné, ha az EU mind a 27 tagállama támogatná a szerződésmódosításokat a gazdaságpolitikai irányítás összehangolása érdekében, de jelezte, hogy ha ez nehézségbe ütközik, a francia–német páros készen áll külön megállapodást kötni az euróövezet másik 15 tagállamával. „Mind a 27-et akarjuk, de ha akadályokba ütközünk, megcsináljuk 17-en” – szögezte le.

A találkozó a lapzártánkkor még javában zajló kötetlen vacsorával indult, a hivatalos munkaülésekre pénteken kerül sor. Az előzetes bejelentések értelmében az első estét kizárólag a nemzetközi gazdasági válsággal öszszefüggő kérdéseknek szentelték, döntések csak pénteken várhatók.