
Aggodalommal és kétkedéssel figyelik a Brassó megyei magyar politikusok a vidombáki repülőtérrel kapcsolatos fejleményeket. Kovács Attila, a Brassó megyei önkormányzat RMDSZ-es tagja a Krónikának elmondta, a politikai hercehurcán kívül bürokratikus akadályok is hátráltatják a légikötő megépítését.
2016. január 14., 19:432016. január 14., 19:43
A parlament megszavazta ugyan, hogy a reptér területe állami tulajdonból visszakerül a Brassó megyei tanács tulajdonába, de Kovács szerint „nem kezelték kellő odafigyelésel, komolysággal ügyet”, összekeverték a telekkönyvi kivonatokat. Így fordulhatott elő, hogy a telekkönyvben szereplő topográfiai adatok nem egyeznek azzal, ami a valóságban a terepen van, ezért az átvétel november óta még nem történt meg.
Kovács Attila ugyanakkor lapunknak arról is beszámolt, hogy a megyei önkormányzat ritkán enged rálátást az RMDSZ-es politikusoknak a repülőtér ügyeire, legutóbb a szerdai tanácsülésen tájékozódhattak a fejleményekről. „Megvan a szándék, hogy különböző befektetőkkel tárgyaljanak a repülőtér befejezéséről és működtetéséről, ám a beruházás alapvető feltétele a terület. Amíg annak az ügyét nem tisztázzák, nincs alapja az egyeztetésnek” – szögezte le Kovács Attila.
A szerdai tanácsülés után egyébként Claudiu Coman, a Brassó megyei közgyűlés alelnöke igen optimistán nyilatkozott, arról számolt be, hogy idén ötmillió eurós banki hitelből folytatják a légikikötő építését, és reményeik szerint be is fejezik az év végéig. Szerinte aktualizálni kell a megvalósíthatósági tanulmányt, ugyanakkor megkezdik a kisajátítást a Besălcin-patak mentén, hogy a vízügyi szakemberek elkezdhessék a gátépítést – ez hozzávetőleg egymillió euróba kerül. A villanyáram-szolgáltatónak eközben két transzformátorházat kell megépítenie a repülőtér környékén.
Coman rámutatott, amíg a terület ügye nem tisztázódik, semmilyen más munkálatot nem tudnak elkezdeni. Mint ismeretes, 2009-ben egy kormányrendelettel a Brassó megyei önkormányzat 200 hektáros területet kapott a repülőtér megépítésére azzal a feltétellel, hogy azt öt év alatt, legkésőbb 2014-ig be is fejezik. Mivel ez nem történt meg, a terület visszakerült az állam tulajdonába.
A Brassó megyei önkormányzat új eljárást indított a területért, ezt szavazta meg tavaly novemberben a parlament, és bár 30 nap alatt az átadást le kellett volna bonyolítani, ez azóta sem történt meg, mert időközben megváltozott a törvény, amelyik ezt a transzfert szabályozza. A közgyűlés alelnöke elmondta, egyeztetnek a prefektúrával, megkeresik a megoldást a bürokratikus akadályok elhárítására, és legkésőbb jövő hónapban elküldik a dokumentációt a kormánynak.
A Brassói Nemzetközi Repülőtér kifutópályáját 2014 októberében adták át, a megépítését a Brassó Megyei Tanács finanszírozta, amely eddig összesen mintegy 30 millió eurót költött a légikikötőre. További 20 millió euróra lenne szükség a terminál megépítésére, egymillióba kerül az irányítótorony, és még két-három millió euró a kivilágítás. Ugyanakkor még ezzel sem lenne teljesen befejezve a projekt, hiszen még sok felszerelésre lenne szükség a működtetéséhez.
Tavaly a brassói Fenntartható Fejlesztési Ügynökség több mint 8000 aláírást gyűjtött össze, ezeket átadták a megye politikusainak, arra hatalmazva fel őket, hogy lobbizzanak a terület használati jogáért, valamint azért, hogy a kétharmad részben már megvalósult beruházást kormánytámogatással fejezhessék be. Ugyanakkor a székely megyék is fontosnak tartják a reptér megépítését, amely a térség gazdasági és társadalmi fejlődésének motorja lehet.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
szóljon hozzá!