Az alacsonyan képzett munkavállalók számára a legnehezebb az elhelyezkedés, még a pusztán a legalapvetőbb képzettséget igénylő munkákat is inkább közepesen végzett emberek kapják, a magasan képzettek helyzete némely területeken pedig egyenesen javult – derül ki az Európai Bizottság hétfői közleményéből.
2014. június 23., 16:202014. június 23., 16:20
Brüsszel a 2014-es, munkahelyekkel és toborzással foglalkozó jelentésre hivatkozva arra is rámutat, hogy a válság miatt megnövekedett azok aránya, akik részmunkaidőben dolgoznak, vagy alkalmi munkából élnek. A bizottság szerint a jelentés arra világít rá, hogy több támogatást kell biztosítani az iskola és a munkába állás közötti átmenetre.
A jelentés három országcsoportot azonosít; amelyeket leginkább és amelyeket a legkevésbé érintett a válság, valamint azokat, amelyekben néhány magasabban képzett területen munkaerőhiány van. Görögországban, Spanyolországban és Portugáliában a fiatalok kilátásai rosszak, és alapfokú képesítést igénylő munkákra kénytelenek támaszkodni. Ezzel ellentétben Ausztriában, Svédországban és Németországban alig esett az újonnan felvett munkavállalók száma, az oktatásban megszerezhető és a munkáltatók által keresett képzettségek összhangban vannak.
A harmadik csoportba sorolja Brüsszel Lengyelország és Szlovákia mellett Magyarországot is. A jelentés megállapítja, hogy jelenleg 218 millióan dolgoznak az EU munkaerőpiacán, és mindössze öt olyan ország van, Ausztria, Belgium, Németország, Málta és Svédország, ahol mind a bruttó hazai termék (GDP), mind a foglalkoztatottak száma eléri a válság előtti szintet.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
szóljon hozzá!