Határozott nem az adósbörtönre: csattanós választ adtak a pénzügyminiszternek a vállalkozók

Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminiszter korábban azt mondta, lemond a már benyújtott tervezet elfogadtatásáról, amíg össze nem gyűl 10 ezer támogató aláírás az üzleti szférából. Érvelése szerint a vállalkozók is belátják majd, hogy a módosítás kiszámíthatóságot hozna az adórendszerbe, nemcsak a költségvetést védelmezné, hanem az alkalmazottakat is.

Sok az ellenérv

A Romániai Kis- és Közepes Vállalkozások Országos Tanácsa 2000 vállalkozó véleményét kérte ki, közülük 71,1 százalék ellenzi a módosítást, 44,6 százalék véli úgy, hogy a tervezet közvetlen hatással lenne a vállalkozására, és több mint 70 százalék negatív hatástól tart. A felmérésben nyilatkozók 67,5 százaléka ismerte el, hogy voltak nehézségei az adók és illetékek befizetésével. A késlekedés okaiként a következőket említették: a közbeszerzések során leszerződött munkákat, szolgáltatásokat nem fizetik időben, a közintézmények késnek a kifizetésekkel, a fizetőképesség hiánya, korlátozott hozzáférés hitelekhez, finanszírozásokhoz, a túlzott bürokrácia. A tanács állásfoglalása szerint

Gabriel Biriș jogász, volt pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a vállalkozók többsége nem rossz szándék által vezérelve késik az adók befizetésével, hanem az átmeneti nehézségek miatt fontossági sorrendet állít fel, és inkább a fizetéseket adja ki az alkalmazottainak. Ha a tervezetet elfogadnák, ezt már egyetlen vállalkozó sem merné meglépni, elterjedne a körbetartozás és az emiatt kialakuló csődök.  A vállalkozók szervezete arra is kitér, hogy legtöbbször a visszaigényelt áfát, a betegszabadságok után járó összegeket utalja késve az állam, de a mezőgazdasági támogatások kifizetése is bizonytalan. Az elemzők azt is felvetik, hogy az állami vállalatok általában nagy összegekkel tartoznak az államnak, és felteszik a kérdést, ilyen esetben kit ítélnek börtönbüntetésre.

A CNIPMMR nem támogatja a tervezetet, meglátásuk szerint már létezik a felelősségre vonás az adók befizetésének elmulasztása esetén, a pénzbírság az elmaradás nagyságának függvényében növekszik, és elérheti a 27 ezer lejt.

Kettős mérce

Kettős mércét alkalmazna a pénzügyminisztérium, ha az adófizetéssel késlekedő vállalkozókat börtönbe juttatja, miközben az állami tartozások nem járnak hasonló következménnyel – vélekedett hasonlóképpen szerdán a Krónika megkeresésére Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott, a jelenlegi adótörvénykönyvben létezik egyfajta egyensúly, hiszen ha az állam késik a kifizetésekkel, ugyanúgy késedelmi kamatot fizet, mint az adófizetők. „Az más kérdés, hogy ezt sok esetben nem tartják be, a késedelmi kamatokért perelni kell, de legalább a jogszabály szintjén létezik egyensúly, benne van, hogy az államnak melyek a kötelezettségei” – részletezte a gazdasági szakember. 

Édler különben is elrugaszkodott ötletnek tartja, hogy bűncselekményként kezelnék az adófizetés elmulasztását. „Az adózás a gazdasági tevékenység része, vállalkozom, dolgozom, és befizetem az adókat, illetékeket. Ha valamiért ezt nem teszem meg, annak elsősorban gazdasági következményei kell hogy legyenek, pénzbírság, késedelmi kamat, nem büntetőjogi” – összegezte a kamara elnöke. Szerinte csak abban az esetben vádolható a vállalkozó bűncselekménnyel, ha rábizonyítható a rosszindulat, ám ez csak kivételes esetekben történik meg, kivételekre pedig nem lehet jogszabályt alkotni.