Hatalmasat zuhantak az amerikai piacon jegyzett részvények

A tőzsdeindexek csütörtöki zuhanása után pénteken délelőtt is folytatódott a lejtmenet, de a nap végére erősödtek az amerikai tőzsdék, bár így is az elmúlt két év legrosszabb hetét zárták a New York-i értéktőzsde vezető mutatói. A nap végi javulásban annak is szerepe volt, hogy Silvio Berlusconi olasz államfő ígéretet tett a megszorítások felgyorsítására.

„Ez egy abszolút vérfürdő volt” – idézte a Wall Street Journal amerikai gazdasági lap John Richardsot, az RBS Global Banking & Markets nevű cég vezető stratégáját, aki a részvénypiaci eseményeket kommentálta. Szerinte az utóbbi hónapokban kialakult befektetői pesszimizmus csúcsosodott ki az elmúlt napokban és vezetett a csütörtöki hatalmas eséshez.  

A vezető gazdasági lapok és hírügynökségek – Reuters, Bloomberg, Wall Street Journal – szerint a befektetők azért sorakoztak fel az eladói oldalon, mert szerintük gyengék az amerikai és az eurózónabeli gazdaságok növekedési kilátásai, ezt pedig tetézi, hogy óriási adósságállományt kell ledolgoznia az Egyesült Államoknak és az eurózóna több országának.

Aggódnak a befektetők

A befektetők amiatt is aggódnak, hogy az eurózóna adósságválsága eléri Spanyolországot vagy Olaszországot, ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Görögországhoz hasonlóan a spanyolok vagy az olaszok a magas államadósság miatt kénytelenek lennének leállítani az adósságuk törlesztését. Bár csütörtökön a befektetők közül többen arra számítottak, hogy az Európai Központi Bank a pénzpiaci feszültségek miatt spanyol és olasz államkötvény-vásárlásokat jelent be, ám erre nem került sor. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke azt közölte, hogy a pénzpiaci feszültségek enyhítése érdekében korlátlan hitelt nyújt az európai bankoknak, de ez nem nyugtatta meg a befektetőket, ezt jelzi a csütörtöki részvénypiaci zuhanás.

A recessziós félelmek egyáltalán nem alaptalanok amerikai szakértők szerint. Martin Feldstein, az amerikai Harvard Egyetem közgazdászprofeszszora a Bloomberg szerint azt nyilatkozta, jelenleg ötvenszázalékos az esélye annak, hogy az Egyesült Államokban újból recesszió alakuljon ki. Christina Romer, egy másik neves amerikai egyetem, a Berkeley professzora, a Fehér Ház gazdasági tanácsadó testületének korábbi elnöke pedig azt mondta a Bloombergnek, hogy a hat hónappal ezelőtti helyzethez képest növekedtek a recessziós kockázatok. Feldstein szavaira azért érdemes figyelni, mert korábban ő volt az elnöke az amerikai National Bureau of Economic Research gazdasági kutatóintézetnek, amely az Egyesült Államokban irányadó jelentéseket közöl arról, hogy egy-egy gazdasági válság mikor kezdődik és mikor ér véget.

Az újabb válság előszele

A New York Times publicistája, Floyd Norris szerint az amerikai tőzsdék csütörtöki zuhanása megmutatta, hogy az Egyesült Államok várhatóan egy újabb válság előtt áll. Floyd Norris szerint már kétségtelen, hogy a 2008-ban indult gazdasági válság W alakú lesz, azaz a közelmúlt gazdasági fellendülését egy újabb lefelé mutató szakasz, gazdasági viszszaesés követi. A recesszió nemcsak a bruttó hazai terméke csökkenését, hanem gazdasági aktivitás, ezen belül a foglalkoztatás, az ipari termelés és a kereskedelem visszaesését jelenti. Ha pedig az Egyesült Államok recesszióba süllyed, akkor az Európára is hatással lehet. Ráadásul az európai gazdaság sincs jó formában, erről beszélt az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Jean-Claude Trichet, aki csütörtökön az EKB-nek a kamatot változatlanul hagyó döntése után többek között azt nyilatkozta, hogy lassú lehet a gazdasági fejlődés az eurózónán belül.

A politikusok megegyeztek, a válság maradt

A recessziós félelmek felerősödését részben az váltotta ki, hogy a piacok elégedetlenek az európai és az amerikai adósságkezeléssel. Az elmúlt hetekben azért alakult ki pesszimista hangulat, mert az amerikai politikusok csak nagyon nehezen tudtak megállapodni az adósságplafon emeléséről. Az erre vonatkozó, múlt hétfőn megköttetett alku csak a legfontosabb döntések halogatására volt elég, ezért a washingtoni politikai elit ősszel kénytelen lesz újra nekilátni az elmúlt hónapokban látott egyezkedésnek. A megegyezés ráadásul egy 900 milliárd dolláros azonnali és 1,5 ezer milliárdos későbbi kiadáscsökkentéssel számol. Ez az adósságválságot ugyan kezelheti, de a gazdasági növekedést visszafoghatja, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy a befektetők pánikba estek. 

Európában a legnagyobb problémát az jelenti, hogy bár az eurózóna vezetői a múlt hónapban összeállítottak egy mentőcsomagot a fizetésképtelenség szélére sodródott Görögország számára, ám a befektetők attól tartanak, hogy Olaszország vagy Spanyolország is a törlesztések leállítására kényszerül a közeljövőben.