Hat hónap múlva lép hatályba a magáncsődtörvény

A magáncsőd intézményét előíró jogszabály azt a célt szolgálja, hogy megvédje a kényszervégrehajtástól a bajba jutott adósokat. A fizetésképtelen magánszemélyeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy öt-, illetve hatéves törlesztési stratégiát javasoljanak.

Amennyiben valaki magáncsődbe kerül, minden ellen zajló jogi procedúrát felfüggesztenek, és a státus kihirdetése után semmilyen büntetőkamatot vagy egyéb pluszköltséget nem számolnak fel neki. A kényszervégrehajtásra, vagyis a javak elárverezésére csak a legutolsó lépésként kerülhet sor.

Magáncsődöt azok a magánszemélyek kérhetnek, akik állandó romániai lakhellyel rendelkeznek, ingatlanjaik és más javaik az országban találhatóak, illetve jövedelmüket is belföldön szerzik, nincs egyéni vállalkozói engedélyük (PFA), és nincs olyan adósságuk, amely kereskedelmi tevékenység nyomán halmozódott fel. Az eljárást az igényelheti, akinek 30 napnál régebbi elmaradása van legalább két kölcsön után két vagy több hitelintézettel szemben.

A fizetésképtelenné nyilvánítást a hitelező is kérheti, de csak abban az esetben, ha az adósság értéke meghaladja a 25 ezer lejt. Amennyiben egy magánszemélyt fizetésképtelenné nyilvánítanak, köteles lesz minden tervezett kiadását jelenteni a csődvédelmi biztosnak, akinek vétójoga lesz a tranzakciókkal és a bevételek elköltésének módjával kapcsolatban.

A magánszemély a törvényszéken kérheti az eljárás elindítását, a kérvényhez mellékelnie kell egy kimutatást a tulajdonában lévő javakról, jövedelméről, a következő öt évben várható bevételeiről, valamint a megelőző négy év során eladott, 1000 lejnél drágább ingatlanokról és ingóságokról. Az érintettnek ki kell töltenie saját felelősségre egy nyilatkozatot is, amelyben kifejti eladósodottságának okait, emellett törlesztési stratégiát is javasolnia kell. A törvényszék visszautasíthatja a kérést, amennyiben az érintett felelőtlen magatartás miatt adósodott el. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormány a csődeljárást kezelő országos és helyi intézményeket hozhat létre.

Romániában ugyan nem készült hatástanulmány a csődtörvény várható következményeiről, de például Franciaországban az eljárás bevezetése óta 700 ezer, magánszemélyek fizetésképtelenségére vonatkozó ügyet indítottak el, míg az Egyesült Államokban 1,3 millióan kértek ilyen jellegű védelmet.

Márton Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő korábban rámutatott: noha a bankoknak nem tetszik, hogy a csődeljárást kérő ügyfelek számára már nem tudnak büntetőkamatot felszámolni, a jogszabály azonban szerinte jó megoldás a társadalom számára. A politikus úgy vélekedett: a törvény minden érintett fél számára okoz kellemetlenségeket, de egyértelmű előnye, hogy az eladósodott család nem marad fedél nélkül. Márton elmondása szerint országos szinten mintegy 800 ezer magánszemély van olyan helyzetben, hogy igényelheti a fizetésképtelenségi eljárás elindítását.