
Három verziót dolgozott ki a kormány a több mint egymillió romániai közalkalmazott fizetésének emelésére – valamennyi esetben több ütemben, hat éven át nőnének a bérek – derül ki a Digi 24 hírtelevízió birtokába jutott dokumentumokból.
2016. február 15., 15:272016. február 15., 15:27
2016. február 15., 15:492016. február 15., 15:49
A legköltségesebb verzió éppen a 2010-ben elfogadott, ám azóta sem alkalmazott egységes bérezési törvény lenne, amely mintegy 55 milliárd lejt vonna el a költségvetésből. Ennek értelmében a jelenlegi 2312 lejről 4286 lejre nőne az átlagbér.
Azonban a hírtelevízió úgy tudja, hogy a Cioloş-kabinet egy költséghatékonyabb verzió felé kacsintgat, amelynek büdzsére gyakorolt hatása 31 milliárd lej lenne. Ez a kiszivárgott információk szerint rendezné azt a visszás helyzetet is, hogy előfordul, többet keres egy kezdő, mint egy tapasztalt alkalmazott. Ebben az esetben az átlagbér 3208 lej lenne, 40 százalékkal több, mint a mostani.
„Éves szinten mintegy 7,5 milliárd eurós többletkiadásról beszélünk, tehát nagyon-nagyon sok pénzről van szó. A legnagyobb kockázatot azonban a nagy kérdőjel jelenti, ami akkor tevődik fel, ha finanszírozási megoldást keresünk erre az országos rendszerre” – hívja fel a figyelmet Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) vezetője.
Aurelian Dochia pénzügyi elemző eközben a Digi 24 megkeresésére arra mutatott rá, egyes területeken oda juthatunk, hogy az állami alkalmazottak fizetése nagyobb lesz, mint a magánszférában dolgozóké. A fizetésemelés nem olyan intézkedés, amelynek hatása egy év alatt elmúlik. Nem lehet kizárni végső soron az adók és illetékek emelését sem” – kongatta meg a vészharangot a szakember.
A harmadik béremelési forgatókönyv Rovana Plumb szociáldemokrata párti volt munkaügyi miniszteré, az 40 milliárd lejes pluszkiadással járna.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kormány és a parlament által tavaly elfogadott fizetésemelések 57 milliárd lejes kiadást jelentenek a román államnak, ami 5 milliárd lejjel több, mint amit tavaly erre a célra fordítottak.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Bár a piacvezető Petrom töltőállomásain kedden nem változott az ár, több olajipari társaság is újabb áremeléseket eszközölt ki. Így alakult ki egy nem mindennapi helyzet: az öt nagy töltőállomáslánc közül négynél ugyanazon az áron kínálják a benzint.
Miközben a parlamentben javában zajlott a bizalmatlansági indítvány vitája, a piaci bizonytalanság tovább gyengítette a román devizát, és újabb csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam.
A magyar Libri-Bookline megvásárolta a Curtea Veche Publishing részvényeinek 51 százalékát – írja a Profit.ro.
A kormány hétfő este elfogadta az állattenyésztési ágazat állami támogatási programjának 2026-os keretösszegét jóváhagyó határozatot; ez legfeljebb 137,201 millió lej kötelezettségvállalási előirányzat lehet – közölte a mezőgazdasági minisztérium.
szóljon hozzá!