Sok menekült továbbáll, de vannak, akik munkába állnak Romániában (képünk illusztráció)
Fotó: Haáz Vince
Számos ukrajnai menekült máris állást keresett és talált Romániában. Az eddigi tapasztalatok szerint az eljárás gyors és egyszerű, inkább nyelvi akadályok vannak, de azokat is áthidalják, hiszen a munkáltatók korábban azt is bevállalták, hogy Nepálból vagy Indiából alkalmazzanak.
2022. március 29., 14:032022. március 29., 14:03
Egyszerűsített eljárással lehet alkalmazni ukrán állampolgárokat, ami segít a hazai munkaerőpiacon, amely folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd – jelentette ki a Krónika megkeresésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség (AJOFM) igazgatója. Kifejtette, a határ menti megyékben, így Bihar megyében is alkalmaztak már a cégek ukrajnai menekülteket az építkezésben, a könnyűiparban, valamint a turizmusban.
Ebben a hónapban jelent meg a 20-as számú sürgősségi kormányhatározat, majd a munkaügyi miniszter rendelete, ezek alapján egyszerűsített eljárással lehet alkalmazni a Romániába érkező ukrán állampolgárokat. Békési Csabától megtudtuk, ez úgy történik, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökségnél kitöltenek egy formanyomtatványt, amely valójában szakmai önéletrajznak felel meg, ezzel mérik fel a kompetenciáikat, megnézik, hol dolgoztak korábban, és máris beiktatják munkakeresőként.
A könnyítés az, hogy – a többi nem uniós állampolgártól eltérően – az ukrajnai menekülteknek nincs szükségük engedélyre az idegenrendészeti hivataltól, anélkül is lehet őket alkalmazni legtöbb egy évre. Ez így gyorsított eljárás, hiszen az idegenrendészeti hivatalnál általában két-három hónapig is elhúzódik az engedélyeztetés, miközben most az ukrán állampolgárok esetében párperces az ügyintézés. Békési Csaba hangsúlyozta, ez sokat segít a romániai munkaerőpiacnak, a cégeknek is, hiszen időt és pénzt spórolnak meg, ha nem egy távolabbi országból kell alkalmazzanak, szabad állás pedig mindig van.
Előfordul, hogy az Ukrajnában is telephelyet működtető nemzetközi cégek az ott dolgozókat áthozzák a romániai üzembe. Így járt el a Leoni gépkocsialkatrész-gyártó vállalat, amely felfüggesztette Ukrajnában a tevékenységét, az addig ott dolgozó munkatársait a besztercei és az aradi gyáraiban foglalkoztatja.
Az építkezésben, a könnyűiparban és a turizmusban, ezen belül szállodákban helyezkedtek el. A cégeknek is könnyebb, hogy nem távoli országokból kell hogy alkalmazzanak, az ukrán menekültek esetében jelenleg nyelvi akadályok vannak, mert angolul ugyan elboldogulnak, de arra kevés esetben van szükség. Az igazgató úgy véli, ezen átlendülnek a felek, megoldják, hiszen szükség esetén a cégek azt is bevállalták, hogy Nepálból vagy Indiából alkalmaznak.
Békési Csaba kérdésünkre kifejtette, egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy a nem európai uniós állampolgároknak fenntartott alkalmazási kvótát milyen mértékben terheli le az ukrán menekültek alkalmazása, ám meglátása szerint ez nem okoz gondot, hiszen erre az évre 100 ezer nem uniós munkavállaló alkalmazására van keret, ettől a számtól még messze állnak.
Tavaly ez a kvóta 30 ezres volt, és azt sem használták ki a munkaadók, egész évben 18 ezer EU-n kívüli munkavállalót alkalmaztak. A szakember ugyanakkor biztos benne, hogy ha szükség lesz rá, a keretet lehet növelni.
Romániába eddig több mint 550 ezer ukrajnai menekült érkezett, közülük több mint 400 ezer már el is hagyta az országot, ami azt jelenti, hogy több tízezren tartózkodnak még itt, és lehet, hogy ők sem maradnak hosszú távon – hangsúlyozta ugyanakkor Békési Csaba. Felhívta a figyelmet, hogy
A menedékjog ugyanakkor nem szükséges az alkalmazáshoz. A rendelkezés miatt sokan nem kérnek ugyan menedékjogot az országban, de a munkaerőpiacra a beáramlás már érzékelhető – fejtette ki Békési Csaba.
A kisebb élelmiszerboltokból álló Profi-lánc az egyik legnagyobb magánalkalmazó Romániában, a vezetői az Economica.ro gazdasági portálnak úgy nyilatkoztak, legalább ezer ukrán menekültet tudnak felvenni a csapatukba. Évek óta munkaerőhiánnyal küzdenek, így gond nélkül ezer ukrán állampolgárt tudnak alkalmazni különböző pozíciókba: az üzletekbe, az irodákba.
A Profi eddig leginkább Temes megyében alkalmazott ukrán állampolgárokat, akiknek ugyanannyi fizetést biztosít, mint a hazai munkavállalóknak, segíti őket az ügyintézésben, és biztosít számukra ingyenes román nyelvtanfolyamot. A Profi vezetői arra panaszkodnak, hogy az alkalmazási jogszabály nem egészen egyértelmű, ám konkrétan nem részletezik az akadályokat, valószínűleg akkor nem élhetnek az egyszerűsített eljárással, ha meghatározatlan időre alkalmaznának, nemcsak legtöbb egy évre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!